Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-125

80 CXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. gák sorozata szerint, úgy ezen forgák sorozata szerint becsültessék meg, a mellékjövedelmek átlaga is. Én azon véleményben vagyok, mélt. főrendek ! hogyha valamely adóztatási kulcsot akarunk megállapitni, annak mindenesetre kivihetőnek is kell lennie. A faforgák éveinek száma különböző. Vannak, és talán nagy számmal, vidékek, a hol 100 éves forga van szokásban. A fára nézve ezen 100 éves forga nyomán, véleményem szerint, csakugyan meg lehet a termény átlagát határozni, mert hisz ezen forgák ki vannak jelölve, szemmel láthatók és kiki meggyőződhetik és megbecsülheti a 100 éves forgának egy évi jövedelmét; de ép azért, mivel ezen mellékjövedelmek annyira változnak, ezek mibenléte csak feljegyzésekből, korábbi jegyzékekből ismerhető meg. Azt a famennyiséget, mely egy esztendei forgában szemmel látható, megbecsülhetem, de azt, hogy mennyi egy év átlagos termése, vagy mikor mennyi termett a mellékjövedelmekből, a gubacsból, a makkból: azt most élő emberek máshonnan nem tudják, csak a feljegyzésekből, piaczi árakból és jegyzőkönyvi kivonatokból. Ki tudna feljegyzéseket mutatni arra nézve, hogy ezelőtt 100 vagy 90 esztendővel valamely erdőrészben mennyi makk és gubacs termett? Egyátalában most már — azt hiszem — lehet állítni, hogy ily emberek nem léteznek és az akkori árakat is nagyon nehéz volna meghatározni. Ez volt oka, hogy a képv. ház azon véleményben volt, hogy azon hosszú 100 éves forgat megállapitni a mellékjövedelmek átlagának meghatározására nézve azért nem lehet, mert in praxi ezen akadályok miatt kivihetlen lenne, hanem rövid időtartamot kell megállapitni, melyre nézve vannak feljegyzések és adatok, melyek nyomán azután az évi bevételek átlagát meg lehet állapitui. Annyiban azonban az előttem szólott gróf urnak igaza van, hogy e jövedelmek nagyon változók; olykor évekig nem fordulnak elő, olykor pedig egy esztendőben dúsan jövedelmeznek. Ezt tehát megengedem részemről is, hogy talán azon 15 esztendő, mely e részben javaslatba hozatott, hogy t. i. az erdei mellék-haszonvéíelek, mint a szőllőknél, 15 évi tapasztalás alapján vétessenek tekintetbe, talán kissé rövid, már azon példa szerint is, melyet a mélt. gróf ur felhozott, hanem méltóztassanak megengedni, hogy 100 esztendő meg igen nagyon is hosszú, úgy hogy lehetetlen lenne in praxi eszközölni. Ennélfogva azon véleményben vagyok, hogy ha már 15 esztendőt rövidnek méltóztatnak tartani, akkor méltóztassanak valamivel hosszabb, pl. 20 évi átlagot elfogadni, melyről már fel lehet tenni, hogy rendszerint legalább, vagy talán mindig, egy a semminél mindenesetre jobb, közép vagy jó termést adó esztendő találkozik, és lesz számos esztendő, mely nem jövedelmez, és igy a 20 évi tapasztalatok összeszámításából oly átlag jöhet ki, mely az erdőbirtokosokra káros nem lesz. Kérem tehát, méltóztassanak a 20 évi átlagot elfogadni. (Helyeslés.) Vay Miklós b. koronaőr: Minthogy a minister ur által ajánlott átlag az ellenvéleményüeket megnyugtatja, s elvi álláspontunkat sem sérti, annak elfogadását ajánlom. Elnök: Azt tartom, ha Keglevich István gr. nem kívánja eredeti indítványára a szavazást, mely az volt, hogy a főrendi ház előbbi szövege elfogadtassék, hogy t. i. az erdőknél a megállapított erdei-forga egész év sorozata szerint számíttassák ki a termés évi átlaga, ha ehhez nem ragaszkodik, akkor a pénzügy minister ur indítványára kellene szavazni. Keglevich István gr.: Bátor leszek néhány szóval praecisebben megjelölni indítványomat, mert úgy látom, hogy félreértetett. Az mondatott, hogy én az erdei mellék-haszonvételeket nem akarnám megadóztatni. Én igenis hozzávetőleg felhoztam némelyeket azon már régebben a bizottságban is védett nézetemnek támogatására, hogy helytelennek és igazságtalannak tartom az erdei haszonvételek megadóztatását; de ez ma már fait accompli, és azért nem is kívánhatom, hogy ezek most az adótól felmentessenek; de kivált azért kívántam múltkori határozatunkat fentartani, mert nem látok semmi okot annak megváltoztatására. A képviselőház felterjesztésében, ha jól tudom, ezen pontnál is, valamint másoknál is, semmi indokolás hozzácsatolva nincsen. Én most sem hallottam egy érvet sem, mely előbbi nézetemet megváltoztatta volna, és ezen