Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-125

CXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 79 összeg 8000 frt volt, mig azután 12 év következett egymásután, a melyben semmi jövedelem sera volt, miután mellékhaszonvétel nem fordult elő. Ha már most ezen 32 év között, az annyira kifénylő egy év, melyben az egész 31 évi jövedelemnek fele jött be, véletlenül a számítási alapul veendő 15-be beleesik, — nagyon természetes, hogy átalános számitás mellett, — mert pontosan kiszámítani senki sem tudja, minthogy ez soha ki nem számíttatott, mert soha és sehol ez megadóztatva nem volt,— akkor azon erdő 2500— 3000 frtnyi jövedelem után lehet megadóztatva. Míg ellenben, ha véletlenül a 16-ik évben lesz az a bö termés és igy a 15-ik évi átlagban számításba nem jövend, akkor azon erdőtől 2400 frt helyett 280 forint jövedelem után fogna adót fizetni annak birtokosa. Ugyanilyen calculus mellett van más eset akárhány, a hol egy év 50,000 forintot hoz, a következő év pedig 10,000 frtot, és igy 30, 40 évnek jövedelmét egyetlen év jövedelme utoléri, sőt felülmúlhatja. Ez tehát nem egyes eset, hanem mindenütt, a hol az erdők roszak, rendesen a mellékhaszonvételek képezik a jövedelem tekintélyes részét, és akármely szakember akármely országban, ha felszólittatik, hogy az illető erdőnek jövedelmét számítsa ki, legelőször azt fogja kérdezni, hány évig állott fenn az erdő s minő forga van ott behozva, — és ennek tekintetbe vételével számítja ki, hány évig tarthat ezen haszonvétel, s ennek alapján fogja kiszámítani az összes jövedelmet, mely szerint azt meg lehet adóztatni. Én tehát azt hiszem, hogy a főrendi ház múltkori határozata szaktudományi alapon hozatott, mert azt mondotta ki, hogy az összes forgaévek alapján állapittassék meg a jövedelem. — Azért kérem ^a mélt. főrendeket, méltóztassanak e határozatot fentartani. Tomcsányi József békési főispán: Méltóságos főrendek! Azt fogom fel Keglevich gr. előadásából, mert én szaktudományilag nem tudok hozzá, — hogy a mellékjövedelmek, gubacs, makk stb., leginkább a roszul kezelt erdők jövedelmét képezik. Ha ez igy van, akkor nagyon megfoghatom, hogy Poroszországban, hol az erdők jól kezeltetnek, a mellékjövedelem meg nem adóztatik. Ott ez helyén is van, mert a mélt. gróf előadása szerint, a jól kezelt erdők mellékjövedelme igen csekély. Ámde azt hiszem, nem fogok meghazudtoltatni, ha azt mondom, hogy a mi erdeink nem épen a legjobb kezelés alatt állanak, ennélfogva az erdők jövedelmének nevezetesebb részét épen a mellékjövedelmek teszik. Itt tehát nem volna helyén a felfogás, hogy, mert mellékjövedelem, tehát ki kell hagyni az adóztatás alól. Legyen mellék vagy egyenes a jövedelem, mindegy, adó alá kell venni; ha ezt nem teszszük, akkor nem felelünk meg azon igazságos kívánalomnak, hogy minden jövedelem az állampénztár számára bizonyos %-ot fizessen. Egyébiránt a hármas bizottság összevetvén a két ház véleményét, lényegében nem találta a képviselőház véleményét nagyon különbözőnek a főrendi házétól, s igy ahoz mintegy conclusum diaetalehoz közeledett. Ezeknél fogva azt hiszem, van elég ok arra, hogy a képviselőház, tulajdonkép a hármas bizottság véleménye, elfogadtassék. Andrássy Aladár gr. : Én azt hiszem, a t. előttem szólott egy kis tévedésben van, midőn azt mondja, hogy Keglevich gr. beszédében azt kívánta volna, hogy az erdőnek valami jövedelme adó alá ne jöjjön. Én Keglevich gr. nyilatkozatából azt látom, hogy ő a forgat veszi az erdei mellékhaszonvételek évi értékének kiszámításánál alapul, nem pedig a 15 évi átlagot. Én helyeslem Keglevich gr. nézetét, s óhajtom, hogy a mélt. főrendek előbbi határozatuknál megmaradjanak. Ghyczy Kálmán pénzügyminister: Mélt. főrendek! En egyátalában kérdésbe nem veszem, s nem is tagadhatom, hogy igen nehéz bármely földnek, bármely területnek, de különösen az erdőnek jövedelmét, és a mellékhaszonvételek jövedelmeit megállapítani. Elismerem, hogy e tekintetben bizony eltérő vélemények is igen jogosultak. Mindamellett bátor leszek én is a mélt. főrendek elé terjeszteni saját nézetemet. [Halljuk!) Én is úgy értettem Keglevich István gr. nyilatkozatát, hogy az erdei mellékjövedelmeket ő is megadóztatni kívánja, csak a megadóztatás kulcsára nézve van eltérő véleményben a hármas bizottságtól, illetőleg a képviselőháztól. O t. i. azt kívánja, hogy valamint az erdei fára nézve a termény átlaga megbecsülendő a szokásos for-