Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-125

78 CXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. bizottság ezen újból megállapított szöveg elfogadását ajánlja." Vay Béla b. jegyző': A képviselőház szövegezése így hangzik : „A termés évi átlaga a becslőjárás, illetőleg osztályozási vidék nagyobb részében szokásos gazdálkodási rendszer alapján, a fánál a vidékben szokásos erdövágatási forga (turnus) egész évsorozatának átlaga, — az erdei mellékhaszonvételeknél és szőlőknél az utolsó 15 év, — egyéb mívelési ágaknál pedig az utolsó 10 év tapasztalatai szerint számíttatik ki." A főrendi házi módosított szöveg igy hangzik: „A termés évi átlaga a becslőjárás, illetőleg osztályozási vidék nagyobb részén szokásos gazdálkodási rendszer alapján, szőllőknél az utolsó 15, egyéb mívelési ágaknál az utolsó 10 év tapasztalatai, az erdőknél pedig a vidék szerint megállapított forga (turnus) éveinek egész sorozata szerint számíttatik." Keglevich István gr. : Mélt. főrendek! Én a hármas bizottság véleményében nem osztozom, és azt hiszem, hogy igenis van itt, ha nem is elvi, — mert itt nem elvekr'd, hanem számokról van szó, — de lényeges eltérés az alsóház és a felsőház szövegezése közt. A képviselőház ugyanis az erdei mellékhaszonvételeket elválasztotta az egyéb erdei terményektől, és az utolsó gazdasági évforgalom szerint akarja megbecsülteim, nem pedig úgy, mint a mélt. főrendek múltkor véleményezték, hogy az erdei mellékhaszonvételek, ép úgy, mint az erdőnek minden terményei, mint a fa, a szokásos erdei vágási forga egész átlagából becsültessenek meg. Itt tehát igen is lényeges eltérés van a két ház szövegezése közt, és én a főrendi háznak múltkori határozatát magamévá téve, azt határozottan fentartandónak vélem és bátor vagyok inditványozui, hogy az fentartassék. Ez alkalommal bátor leszek röviden ismételni a már e tárgyban múltkor előadott érveimet. A ki erdei gazdászattal foglalkozott, vagy a ki oly szerencsétlen, hogy Ősei által hanyagul kezelt, sőt pusztított erdőségekkel bir, az jól tudja, hogy mily roppant változásoknak van alávetve az erdők mellékjövedelme. Itt ugyanis az erdei haszonvételek kifejezés alatt, a makk és a gabacs értetik, mert a legelő nem számíttatik ide. A ki erdőségekkel bir, úgy, hogy az jelentékeny jövedelmet ad, és ez kiválólag a fa-eladásból származik, — az tudja, hogy itt alig lehet kiszámítani az arányt, a mely szerint a jövedelem egyik évről a másikra változik. Az egyik évben 100°/o lehet a jövedelem, a másik évben alig üti meg az 1%-ot, és van eset reá, hogy 10 egymásután következő évben alig vagy épen semmi jövedelem sincs, a 11-ik évben pedig talán több mint az előbbi 10 év alatt, úgy hogy a mellékhaszonvételek képezik a tulajdonképeni fő'jövedelmet. Az 1854-ben alkotott katasteri törvény szerint, — a melynek alapján fizetjük most az adót, — az erdei haszonvételek csak akkor számittatnak be a mellékjövedelembe, hogy ha azok az összes jövedelem felét elérik, vagy túlhaladják. Megjegyzem itt egyúttal azt, hogy az előttünk fekvő katasteri törvényjavaslat az egyedüli, mely az erdei haszonvételeket megadóztatja. A külföldi katasteri törvények épen nem adóztatják meg, és a legtöbb katasteri törvény határozottan megnevezve az erdei haszonvételeket, azokat a jövedelembe nem veszi fel, és pedig azon határozott indoknál fogva, hogy úgy is van több költség, a mely a passivumban nem fordul elő. És pedig oly német tartományokban nem akarják megadóztatni a mellékhaszonvételeket, a hol nem oly nagy aránylag a fa-eladási jövedelem, mint nálunk; de mégis, hogy megítélhessük azon pénzbeli percentuális értéket, elég lesz megemlítenem, hogy p. o. a porosz állami erdők tiszta jövedelmének 16%-a képezi az erdei mellékhaszonvételek megadóztatási alapját, 84% pedig nincs megadóztatva; nemcsak, sőt határozottan ki van mondva, mintegy katastrális elvül, hogy ezen erdei mellékhaszonvételeket nem szabad megadóztatni, kárpótlásul azon költségekért, melyeket a birtokosnak viselnie kell. Mint mondám, roppant a variatió, melyezen jövedelemnél elő áll, legyen szabad erre két példát fölhozni. Az illető mind két erdőnek birtokosai jelen vannak, és szükség esetén tanúságot tehetnek a mellett, hogy helyes-e állitásom. Az egyikben az utolsó 32 év folytán 77,000 forint jött be a mellékhaszonvételekből, úgy hogy ezen összegből 32,000 frt egy évben jött be, a többi fennmaradó összeg pedig a többi 31 év között oszlik meg, és ezekben a legmagasabb