Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.
Ülésnapok - 1872-125
CXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 75 azonnal vegyük fel az ekként történt változásokat és adóztassuk meg, jóllehet a katasteri elvekkel, nemcsak a mint mi megállapítottuk, hanem a mint más katasterekben is létezik, meg nem egyeztethető; mondom ily praegnans factummal szemben akkor, a mikor előttünk fekszenek a múlt tapasztalatok, mikor tudjuk, hogy a katasternek ily szervezése mekkora kárt okozott a kincstárnak, akkor újabban azon szövegezést léptetni életbe, szerintem nem helyes. Nézetem szerint a főrendeknek ezen szövegezése a kincstár érdekének megfelel, s a kataster hasznavehetöségének biztosítását czélozza, s e ezerint továbbra is föntartandó volna. Ghyczy Kálmán pénzügyminister : Nagymélt. elnök ur, mélt. főrendek! Csak azon indokot fogom fölhozni, a mely indokból a képviselőház nem járult a mélt. főrendek javaslatához. Én, ha jól fogtam föl az előttem szólott gróf urnak előadását, az ő észrevétele a 6. §. c) pontjára vonatkozik. Jelesül annak azon utolsó bekezdésére, a mely azt tartalmazza, hogy c) erdősítések a másnemű növelésre tartósan nem használható területeken, jelesen : futóhomokon, köves vagy vízmosásos silány szántóföldeken vagy legelőkön, erdei kopár tisztásokon Zichy Nándor gr. : Bocsánatot kérek, a főrendi ház szövegezése ez volt : „Az erdőirtások folytán szántófölddé, kertté vagy rétté állandóan átalakított területek ellenben az új mívelési ág szerinti használtatás kezdetét követő évben a megfelelő új mívelési ághoz sorozandók és e szerint megadóztatandók." Ghyczy Kálmán pénzügyminister: Ennek okát akarom fölhozni, hogy a képviselőház miért nem kívánta ezen §-t elfogadni, Kimondatott ugyanis a képviselőházban, hogy az ország különböző vidékein igen különböző viszonyok léteznek. Vannak, az igaz, vidékek, a hol az erdőirtás újabb haszonnal jár, mert azután jobb termőföldek állíttatnak elő, a melyek többet érvén, magasabb kategóriába helyeztethetnek át a földadó-katasterbe is. De viszont, vannak igen nagy területek, a hol az erdőirtás nemcsak jutányosán, respeetive ingyen, nem történik, hanem nagy költséggel jár; némely vidéken az erdőirtás nemcsak nem okoz költségeket a birtokosoknak, hanem az irtott fa eladása által nevezetes hasznot is hoz be, más vidékeken pedig, hol a fának becse, értéke nincs, ott nagy költséggel szükséges az irtásokat eszközölni, úgy hogy az irtások meg sem történhetnek, ha csak előre nagy költségeket nem előlegeznek az erdőbirtokosok. Ezekre volt a képviselőház figyelemmel, s ezért nem fogadta el a mélt. főrendeknek javaslatát, némi kárpótlást akarván adni az ily birtokosoknak azon költségért, a melyet kénytelenek voltak maguknak okozni, hogy azon erdőket, a hol a fának különben kevés becse van, kiirtsák. Más részről azon elvből indult ki a képviselőház, hogy egyik főelve a földadó szabályozási törvényjavaslatnak, hogy egy újabb kataster behozataláig, a mívelési ágak ne változtassanak meg, miután most a mívelési ágak rendszeres elvek szerint fognak megbecsültetni és osztályoztatok Ezen két indok vezette a képviselőházat arra, hogy nem hajolt a mélt. főrendek ezen javaslatainak elfogadásához. Szükségesnek láttam ezeket a méltóságos főrendek elé terjeszteni, hogy méltóztassanak megismerni azon indokokat, melyeknél fogva a képviselőház hivatva érezte magát, nem járulni a főrendi ház módosításához. Cziráky János gróf fötárnokmester : Ugyanazon indokok, melyeket a pénzügyminister ur ő nmlga elősorolt, vezették a hármas bizottságot azon nézetre, hogy miután itt a kiirtott erdőtalajra nézve különbséget látott, javasolja a képviselőházi szerkezet elfogadását, — vannak ugyanis irtások, melyekből haszon nem háramlik, és épen a méltányosság érzete volt az, melynek alapján javasolta a képviselőházi szöveg elfogadását. (Helyeslés.) Andrássy Manó gr.: Méltóságos főrendek S A hármas bizottság e kérdést igen nagy óvatossággal tárgyalta. A mélt. gróf ur előadása, ha jól vettem ki, oda törekszik, hogy ezen területek adóztassanak meg, tekintettel arra, hogy biztos jövedelmet hoznak, és hogy másrészt a sok irtás által az ország némely vidékén, napról-napra mind csekélyebbé válik az erdők száma; de nézetem szerint figyelembe kell azt is venni, hogy ezen irtások a birtokosnak sok költséget is okoznak, és hogy a öldterület javítása által nem csak az 10*
