Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-125

76 CXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. egyesek, hanem közvetve az állam is nyer, mert az által, hogy az erdőtalaj mi veit földdé vált, értékesebbé is válik és idővel úgy is növeli az adóalapot. így van ez a házaknál s más egyébnél, a hol adó-elengedés esetei foroghatnak fenn. Méltóztassanak azonkívül tekintetbe venni, hogy az erdőnél is úgy van, mint más talajnál, hogy t. i. egy bizonyos évig jövedelmez a kiirtás után, de később aztán megkívánja a trágyát. Nem mellőzhető azon érv sem, mely itt felhozatott, hogy vannak vidékek, különösen hegyi vidékek, a hol az emberek úgyszólván abból élnek, hogy kiirtják az erdőt, vetnek bele valami magot, de azután csakhamar otthagyják. Már pedig az igy elhagyott állapotban levő területet, még sem lehet a rendes szántóföldek kategóriájába helyezni, én legalább igen gyakorlatiatlannak tartanám azt, hogy mindjárt mint szántóföldek becsültesscnek meg, pl. Máramaros és Erdély némely vidékein, mert ezzel nem csinálunk hasznot sem az egyeseknek, sem az államnak. Keglevich István gr.: Méltóságos főrendek ! Én nem osztozom az előttem szólott méltfőrendi tag ur nézetében, és részemről hozzájárulok az előadó ur által kifejezett nézethez. Ha az mondatik, hogy az államnak nem hajtunk hasznot azzal, ha az erdőirtást nehezítjük, én e tekintetben nemzetgazdászati szempontból egészen más nézeten vagyok és azt tartom, hogy igenis a könnyelmű, meggondolatlan erdőirtást kötelessége az államnak megnehezíteni, nehogy túlságos mérvben irtassanak az erdők épen ott, hol oly rosszak a földek, hogy egy-két év múlva ott sem termőföld, sem fa nem lesz, és igy ez elvonatik az ország értékéből, a földből meg vizmosás lesz. Ez pedig épen hasznos, sőt meg kell akadályoznunk. Egészen másként áll a dolog ott, a hol a szántótöld évenkénti jövedelme által nagyobb kamatot fog hozni mint az erdő a fának jövedelme által. Ott az irtás ezélszerű dolog. A mi pedig az irtás költségét illeti, azt azáltal jutalmazni, hogy az adó csekélyebb maradjon, nem tartom helyesnek, mert a fa mindig magasabb értékű lesz, mint az irtási költség. Az erdőirtásokat megakadályozni igenis czélszerü lesz az által, hogy az adó már legközelebb az új míveleti ág szerint szabatik meg, t. i. ugy mint a szántóföld után járó adó. Ez logikus is, mert tudjuk, hogy már az első egy-két esztendőben dúsan fog jövedelmezni az irtás. Én azért előadó ur nézetét elfogadom. Elnök : Miután Zichy Nándor gróf urnak javaslata támogatva lett, szavazással kell felette dönteni. Még egyszer fel fog olvastatni a 6. §. c) pontja, a főrendi ház eredeti szövege. Vay Béla b. jegyző (olvassa a főrendi ház eredeti szövegéi). Elnök : Méltóztassanak azok, a kik ehhez hozzájárulni méltóztatnak, ezt felállásukkal tanúsítani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Most következik a 10. §. Pallavicini Ede őrgr. jegyző (olvassa): „A 10. §-ban, az 5. §. e) pontra való hivatkozás, az 5. §. b) pontra való hivatkozással felcserélendő." Elnök: Nincs észrevétel ? (Nincs!) Elfogadtatott. Pallavicini Ede őrgr. jegyző (olvassa): „A 13-ik §-nál a képviselőház által eszközölt módosítást a bizottság irályi szempontból elfogadhatónak tartja." Elnök: Ha nincs észrevétel, a mélt. főrendek elfogadják. Pár pillanatra a tárgyalást felfüggesztem, miután a képv. ház jegyzője üzenetet kiváu átnyújtani. Beöthy Algernon képviselőházi jegyző: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! A képviselőháznak az 1867. és 68. évi állami zárszámadások megvizsgálására kiküldött bizottság jelentésénektárgyalásakor hozott háromrendü határozatait tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat, továbbá a Budapest főváros területén épitendő házak, villák és nyaralók adómentességéről szóló törvényjavaslatokat, alkotmányos tárgyalás és hozzájárulás végett, van szerencsém tiszteletteljesen átnyújtani. Zichy Ferraris Viktor gr. jegyző (olvassa a képviselőházi jegyzőkönyvi kivonatokat). Elnök: A legutóbb felolvasott törvényjavaslat a pénzügyi bizottsághoz fog véleményadás végett kiadatni. A zárszámadások ügyére vonatkozó határozatok pedig hasoulag a pénzügyi bizottsághoz volnának átteendők, ha csak a méltóságos főren-