Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-125

74 CXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. d) új telepitvényeknél a telepitvényhez tar­tozó földnek, ha a telep legalább ötven családból áll: hat, ha ötvennél kevesebb, de legalább 10 családból áll: három évre; e) oly szőllőterületek, melyeken a tőkék kivesztek, vagy rendes forgón kivül kivágattak, és melyek a talaj megforgatása után újból be­ültettek, a beültetéstől számítva hat évre. A változás, melyen az adómentesség alap­szik, annak bekövetkeztétől számítandó egy év alatt az adóhivatalnál bejelentendő, különben az adómentességi igény elenyészik. Az adómentességi időszak a változást követő évvel kezdődik." A főrendi ház szövege következő: „Ideiglen adómentesek: a) az 1868. XXV. t. ez. stb. (lásd a kép­viselőház szövegét); 5) oly földterületek stb. (lásd a képviselőház szövegét) 15 évig; ártérben fekvő birtokoknál, melyek az ezen törvény szerinti adókivetés után az 1871. 39. és 40. t. ez. értelmében készített és kezelt védművek által, akár egyes birtokos, akár érdektársulatok költségén ármentesittettek, az ármentesítés előtt az egyes földrészletekre nézve megállapított katasteri tiszta jövedelem, a védmímek elkészítésétől számítandó 20 évig vál­tozás alá nem jöhet, habár időközben az ország egész területére nézve új földadó-szabályozás eszközöltetnék. c) erdősítések usque nem jár (lásd a képvi­selőházi szöveget); c) pont 3-ik bekezdése. Az erdőirtások folytán szántófölddé, kertté vagy rétté állandóan átalakított területek ellenben az új mívelési ág szerinti használtatás kezdetét követő évben, a megfelelő új mívelési ághoz so­rozandók és e szerint megadóztatandók. d) Oly szőllő-területek (usque) újból beül­tettek, a beültetéstől hat évre. A változás (usque) követő évvel kezdődik — megmarad." Zichy Nándor gr. előadó : Nagyméltó­ságú elnök ur, mélt. főrendek! Én ez alkalom­mal azon nézetet vagyok bátor, mint a hármas bizottság tagja, felemlíteni, hogy a mélt. főren­deknek a c) pontra és illetőleg az erdőkre vonatkozó szövegezését ez alkalommal is fenn­tartandónak vélem. Erre pedig azon körülmény szolgál indokul, hogy az erdők kivágatása igen különböző szempontokból foganatosittatik. Né­mely vidékeken csak azért irtatik ki az erdő, hogy a fából nyerhető haszon azonnal értékesít­tethessék, — azután a kiirtott erdő területe szántóföldnek használtatik, azután pedig vízmo­sásos és terméketlen térré változik, avagy rósz legelővé. E földeket többnyire kisebb birtokú embereknek adják el, és a nemzeti vagyon ez által elpusztul. Ez az egyik esete az irtásnak. A másik pedig az, hogy termékeny erdő vága­tik le, hogy a talaj szántóföldnek használtassák. így szintén igen jelentékeny területek tétettek át jobb mívelési ágba, pl. szántóföldi vagy le­gelői minősítésbe. A legelő és szántóföld a katasterre és adóra nézve igen különböző. Csak az újabb katasteri munkálat fogja feltüntetni, mekkora adóalapot vesztettünk az első sorbeíi irtások által, t. i. azok által, melyek terméketlen tért fognak maguk után hagyni. Ez oly baj, melyet a katasteri törvény által orvosolni nem lehet, és melyet csak egy erdőtörvény fog orvo­solhatni, és itt azért helyes az erdei törvényre való utalás, jóllehet a kincstár károsítása foly­vást fennáll, és én nem tudom, miért kellene megengednünk, hogy egyesek gazdagodjanak a nemzeti vagyon és kincstár rovására. A másik eset azonban olyan, mely egyenesen a kataster­nek állandósága és hasznossága érdekében, ezen törvényben szem előtt tartandó, mert, ha a ka­taster elavult, ha az jelenleg már nem felel meg a tényleges állapotnak, ennek oka több vidéken, egész megyékben az, hogy megengedtetett, hogy azokat ki lehessen vágni és azokból szántóföl­deket lehessen csinálni. Ez a birtokosoknak hasznukra volt ugyan, s ezt tőlök elvonni sen­kinek sem lehet szándéka, de miért kell azon földeket az erdők kategóriájába számítani és nem venni figyelembe azt, hogy most azokból szántóföldek lettek: miért kell kimondani, hogy ezekre nézve változás nem történik, mig az egész országra nézve nem létesíttetik a kataster; miért kell ezen kiigazítást függőben tartanunk mind­addig, mig 4—5 millióba kerülő új munkálat állapittathatik meg, azt belátni nem vagyok ké­pes; valamint azt sem, hogy sokan azt szorgal­mazzák, hogy be se várjuk az új katasteri mun­kálat elkészültét, hanem hogy most mindjárt

Next

/
Oldalképek
Tartalom