Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-161

404 CLXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. ő méltga, mily értékben lettek felvéve 1871. végén és hogy ne legyenek oly nagy halomban és értékben fölgyüjtve, hanem a lehetőség szerint árusittassanak el. Ha vevő jelentkezik vala, ez meg is történt volna akkor, és úgy is meg fog történni, ha nem adatik is utasítás. De ha már e határozat meghozatott, akkor nincs miért azt ellenezni. A mit méltóztatott megjegyezni, hogy e készletek értéke, mely a mérlegre bizonyos befolyást gyakorol, úgy áll, hogy az nem a pénz-, hanem a materiális kezelésben gyakorol befolyást, e tekintetben arra vagyok bátor figyel­meztetni, hogy a múlt alkalommal hoztunk egy határozatot az 1870-iki zárszámadások al­kalmával, melyben ez in generáli kimondatott, és azért felesleges, hogy ezen speciális esetben kiniondassék, hogy a pénzügyininister évenként inventáltassa a készleteket. Cziráky János gr. így teljesen megnyug­szom. Zichy P. Victor gr. jegyző (olvassa): ,,b) I. Az 1871. évi állami költségvetési törvényben, valamint időközben póthitel alakjában a ministe­rium részére engedélyezett hitel ellenében, az 1871. évi állami zárszámadás szerint előforduló túlkiadások, valamint a felmerülő kisebb bevéte­lek jóváhagyatnak." (Elfogadjuk!) Cziráky János gróf: Nem tudjuk, hogy iti minő túlkiadásról van szó. Méltóztattak-e azokat tételenként, pontonként megtekinteni? Meglehet, hogy a túlkiadásokra oly átalános amnestiát adunk, mely utóbb az országnak terhére lehetne. Ha nem méltóztattak beha­tóan megvizsgálni e túlkiadásokat, akkor inkább hagyassék fügőbben e zárszámadás elintézése. Széll Kálmán pénzügyminister: A túl­kiadásokra vonatkozó absomtorium a képviselő­ház részéről adott generális határozat alapján lett megadva, mert az volt az elfogadott praxis az 1868, 1869, 1870. és 1871-iki zárszám­adásoknál. De természetes, hogy azt részletes vizsgálat előzte meg. A dolog úgy történik, hogy a számadások elkészülvén, az állami számvevő­székhez tétetnek át, a mely azután az 1872. XVIII. t.-cz. értelmében úgy jár el, hogy meg­vizsgálja tételenként, hogy mily czíinen és ro­vatban történt eltérés, a differentiát azuíán meg­küldi a ministeriumnak, a mire a minister ész­revételeit megteszi. így készül azon operatum, mely igen volu­minosus, mert a munkálat igen sok tételbői áll. A számvevőszék e munkálata és jelentése, azután az országgyűlés elé terjesztetik és annak tagjai közt szétosztatik, a mint azt a mélt. főrendek is megkapták. Ezen zárszámadások és jelentések kiadattak a képviselőház bizottságának és ez hetekig fog­lalkozott e kérdéssel; mig végre azzal elkészült, és e tárgyalásairól a jelentést, a mi mintegy 70—80 lapra rúg, előterjesztette. E jelentésben a túlkiadások minden egyes tétele igazoltnak je­lentetik ki és a bizottság a túlkiadásokra a föl­mentés megadását ajánlja. Felhozatott, hogy a túlkiadások itt nincse­nek kimutatva. Igenis, a főrendi ház pénzügyi bizottságának jelentéseiben nincsenek tételenként kimutatva, de elő vannak sorolva e túlkiadások a képviselőház zárszámadási bizottságának jelenté­sében, a mely jelentés a főrendi ház pénzügyi bizott­sága előtt feküdt és a főrendi tagoknak alkal­muk volt a túlkiadások tételeiről tudomást sze­rezni. A főrendi ház bizottsága nem talált kifo­gást, hanem minden tételhez hozzájárult. Már­pedig, ha lettek volna oly tételek, melyeket nem vélt helyeseknek, megtette volna észrevételeit; de mert nem talált semmi megjegyezni valót, a jelentést egészben elfogadta és ahhoz hozzájárult, mert pontonként megvizsgálván, azt indokoltnak találta és e részletes vizsgálat alapján kéri a fel­mentést megadni. Méltóztassanak tehát most is hozzájárulni a jelentéshez és a zárszámadási bizottság jelentése alapján az absolutoriumot megadni; mert úgy is némi abusus van abban, hogy csak most foglal­kozunk az 1871-ki zárszámadással. Az 1872. és 1873-iki zárszámadások elintézése a jövő országgyűlés teendőjét fogja képezni, és ha az első ülésszakban a zárszámadások ügyét elin­tézi, csak az esetben fogunk e dologban cur­rensbe jönni és nem lesz többé 3—4 évi hátra­maradvány. Kérem tehát a mélt. főrendeket, mél­tóztassanak a jelentés e részét változtatás nélkül elfogadni- (Helyeslés.) Zichy F. Viktor gróf jegyző: Az ösz­szegek a jelentésben benfoglaltatnak, ugyanis

Next

/
Oldalképek
Tartalom