Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-160

CLX. ORSZ nem tudom melyik vasútnál a kamatok kifizetése kérdés alá jöhet, és ha nem fizettetnék, zavar támadna, ha erre nézve tisztában van a kormány önmagával, akkor méltóztassék megengedni, nincs semmi nehézség abban, hogy valamint a többi vasutakra nézve concret intézkedés tétetett, itt is concret intézkedés tétele iránt előterjesztést tegyen az országgyűlésnek. Csak egy esetre volt ez is kimondva, a többiről csak átalánosgágban méltóztatott emlékezni. Méltóztassék tehát részletes tervezeteket adni, de ezt nem tetszett adni, Átalában az volt mondva, hogy a kamatok nem fizettethetnek ki. Megengedem, de ezen a bajon azon felelősségnél fogva, a melylyel a kormány bir, minden további felhatalmazás nélkül intézkedhetik, úgy mint más esetben is segített. Hogyha pedig a másik alternatíva áll, hogy nincs tisztában azon tervek iránt, akkor az nagyon különös dolog, mert az volt mondva, hogy hónapokra fog haladni ezen ügy elintézése. Én nem hiszem, hogy a bezárandó és az új országgyűlés közt nagyon sok idő és oly korszak forogna fönn, melyen el kellene intézni az ügyet. És ha igen, akkor előáll a kormány a maga felelőssége alapján és elintézi, s hogy ha az országra valami nagy haszon háramlik belőle és ezt valóban be is bizonyítja, akkor eljárása úgy is helyesléssel találkozik. Ha egyébiránt most constatálva volna az intézkedés szüksége, akkor valóban érdemes volna — miután az ország nagy pénzzavarból menekül meg általa — hogy az országgyűlés egy-két héttel meghoszszabbittassék, hogy e kérdések elintézést nyerjenek. Ezek bírtak engem elvileg arra, méltóságos főrendek, hogy fel nem adva azon elvet, hogy minden pénzbeli kérdés elintézése, illetőleg a fedezet megszavazása az országgyűlés előtt történjék, miután már hosszú idő óta tudomással bir a kormány ezen bajokról, nem helyeslein, hogy ezen bajokat csak az országgyűlés utolsó stádiumán méltóztattak előterjeszteni. Miért nem történt ez előbb, miért nem voltak ezen bajok, ezen bonyodalmak, itt előre kellőleg jelezve. Miért kell most ily átalánossägban való megállapodással és az elv teljes feladásával segíteni a bajon. FŰREHM TSATTil

. 1872/75. Ití, ÁGOS ÜLÉS. 393 Az mondatik továbbá, hogy a követelések alaposságáról meg van győződve a kormány, de a solutióról nem. De ha meg van győződve a kormány, miért nem méltóztatik elénk terjeszteni a követeléseket, hogy azokat megbírálhassuk. Ha mi most egész átalánossägban ily felhatalmazást adunk, nagyon kell tartanom attól, mélt. főrendek, hogy csak vérszemet kapnak a követelők és még többet fognak kívánni és valamint a jótékony eső után a gomba, úgy fognak támadni újabb meg újabb követelések, a melyekkel ostromolni fogják a kormányt, holott pedig ezeket bizonyos korlátok közt kell tartani. És hogy e korlátokra szükség van, bizonyítja a kormányférfiak részéről tett ama nyilatkozat, hogy 90 milliót le lehetett alkudni 5y

2 millióig, ; ez mutatja a szédelgő eljárást, mely okból oly könnyű kielégítésre módot nyújtani nem kívánok. Lehet ezen bajokat orvosolni, és ha lehet, akkor elég azon felelősség, a melylyel az egyes kormányférfiak bírnak s átalában nincs szükség egészen korlátlan összegekre kiterjeszkedő leg mintegy takaróul szolgáltatni oly megállapodást, a melynek következtében teljes szabadsággal lehet eljárni. r En, ha a múltból vonok következtetést, átalában nem érzem magamat bizalomra indíttatva. Mert hiszen mit tapasztalunk? A mélt. főrendek elismerik, hogy a vasutak építésére vonatkozólag az előbbi kormányok eljárása nem volt olyan, hogy bizalomra gerjeszszen; nagy részben ők voltak okai azon bajoknak, melyek keserű levét most meginni kénytelenek vagyunk. Tudjuk, hogy részletes tervek és számítások hiányában csak úgy átalános prospectusok alapján épültek vasutaink. Mikor ily eljárást látunk előttünk, hogy ! most egyszerre minden előzmény nélkül meghatározatlan összegre ezen kis időre adjuk meg a ministerimnnak ezen meghatalmazást, erre engem I meggyőződésem nem bir rá; legkevésbé azok I után, a miket a pénzügyminister ur a forgalmi 1 eszközök előállítására nézve mondott. Azt mondja a minister ur, hogy 10 millió j követeltetik s ebből már 6 millió ki van adva. Ez bizonyosan már akkor ki volt adva, midőn a budget tárgyaltatott. Miért nem méltóztattak akkor említést tenni róla? Ennek folytán az ál50