Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-157

344 CLV1I. ORSZÁGOS ULES. kártalanítási összegek esetleges kiegyenlítéséről; valamint az állam általi biztosítást élvező pályá­kon szükséges beruházásokról; a tótmegyer-nagy­surányi és a nagysurány-nyitrai és az arad-kő­rösvölgyi vasutak kiépítéséről a képviselőház által végleges szavazással elfogadott 6 rendbeli törvényjavaslatot az illető jegyzőkönyvi kivona­tokkal van szerencséin tárgyalás és szíves hoz­zájárulás végett tisztelettel bemutatni. Dessewffy Aurél gr. jegyző' (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatokat). Elnök: A törvényjavaslatok felolvasottak­nak vétetnek, miután azok amúgy is ki fognak nyomatni és a mélt. főrendek között kiosztatni. Mindezen 6 törvényjavaslat az állandó hármas bizottsághoz utasittatik. Es most folytattatik a napirenden levő tör­vényjavaslat tárgyalása. Perczel Béla igazságügyi minister: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Kény­telen vagyok kijelenteni, hogy a főrendi ház jog­ügyi bizottságának nézetéhez nem járulhatok és kénytelen vagyok kérni a mélt. főrendeket, mél­tóztassanak a törvényjavaslatot, a melyet a kor­mány initiálása folytán a képviselőház a főrendi házzal közölt, tárgyalás alapjául elfogadni. Ezen álláspontom indokolására leszek bátor röviden a gyakorlati életből merített érveimet előadni. (Halljuk!) Mindenekelőtt, miután a jogügyi bizottság az eredeti törvényjavaslathoz való hozzá nem já­rulhatását a bírói függetlenség szempontjára ala­pítja, nem késhetem annak kijelentésével, a mit egyébiránt e tárgynak a múlt alkalommal a mélt. főrendek által történt megvitatása alkalmával is tettem, hogy t. i. a kormány úgy a jelen törvény eléterjesztésével, valamint egyátalában, a birói füg­getlenségnek fontosságát soha sem tévesztette szem elől. A kormány igen jól tudja, hogy a birói cognitio minden illetéktelen befolyástól szükséges, hogy menten tartassék. Szükségesnek tartja, hogy a biró ítéletének kimondásában semmi más korlátot ne találjon, mint a törvényt, a tör­vényes szokást és saját lelkiismeretét. Hogy ezen nézetet a kormány, nem csak szóval vallja — és az igazság szempontjából kénytelen vagyok kije­lenteni, hogy azt nem csak a jelen ministerium, hanem az eddigi ministerium is tette — mondom, nemcsak szóval vallja ezt, hanem az életben is alkalmazta, erre nézve bátor vagyok figyelmez­tetni arra, hogy nem emlékezem, hogy lett volna reá eset, hogy a birói illetéktelen befolyás miatt emeltetett volna panasz; de mind a mellett, hogy a birói függetlenséget oly fontosnak és jelenté­kenynek tartom, nem habozom kijelenteni: hogy a birói függetlenség azon mértékét, mely hazánk­ban 1871-ben az első szervezés alkalmával nieg­állapittatott, az igazságszolgáltatás sine qua non­jául el nem fogadhatom. Ennek bebizonyítására bátor vagyok hivatkozni Európa számos állama­ira, melyek daczára annak, hogy régi és ennél­fogva kipróbált birói karral rendelkeznek, és da­czára annak, hogy a birói kar ilymérvíí függet­lenséggel nem ruháztatott fel, mégis jó, pontos, sőt példás igazságszolgáltatást képesek felmu­tatni. De nem járulhatok a jogügyi bizottság né­zetéhez azon oknál fogva sem, mert azt látom, hogy azon főszempontot, — melyből a kormány ezen törvényjavaslat előterjesztésénél kiindult, és a mely szempontot a képviselőház is elfogadta, — mellőzte s egyátalán véve sem a jogügyi bizottság­jelentésében, sem pedig azokban, a mik e tárgyban előadattak, e szempontot értéktelenitve nem ta­lálom. A kormány ezen törvényjavaslatot mindig ágy tekintette, mint a birói hatalom gyakorlatá­ról és a birói áthelyezéséről szóló törvénynek szükségszeríí folyományát. E törvényben ugyanis világosan ki vau mondva, hogy a biró sem át nem helyezhető, sem nem nyugdíjazható, sem egyszóval, el nem mozdítható, kivéve azon ese­teket, melyeket a törvény e tekintetben megálla­pított; de különösen az áthelyezést illetőleg, vi­lágosan k imondatík az említett törvényekben, hogy ezen átalános szabálynak akkor van helye, midőn a birói szervezetben a törvényhozás utján történik változás. Ugyanis, mélt. főrendek, midőn több mint fele, vagy megközelítőleg fele a tör­vényszékeknek czélozcatik reducáltatni, midőn megközelítőleg a törvényszékek felének székhe­lyeiben fog változás beállani, midőn majdnem valamennyi törvényszék területében változás fog bekövetkezni, midőn majdnem valamennyi tör­vényszék birói létszámában történhetik változás, akkor én, méltóságos főrendek, erőltetett okos­kodás nélkül merem állítani: hogy ilyen változás

Next

/
Oldalképek
Tartalom