Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-157

CLVn. ORSZÁGOS ÜLÉS. 345 mellett azt, a mit azon törvény, melyre hivatkozom, kimond, t. i. a bíróságoknak törvényhozás utjáni változtatását, ez időben bekövetkezettnek látom. (Helyeslés.) De, mélt. főrendek, nem is történik itt valami véletlen, vagy pedig olyan, a mi nem volt előre látható. Az 1871. XXXII. t.-cz. 7. §-a, melyre végre már az előttem szóló nmélt. urak is hivatkoztak, világosan kimondja : hogy az igazságügyminister bizonyos évek elteltével a statistikai adatok kimutatása mellett, törvényjavaslatot fog a törvényhozás elé terjeszteni, melynek folytán a törvényhozás a bíróságok számát, valamint a kerület beosztását végleg fogja megállapítani; következőleg ezen törvénynek világos kifejezése mellett is kétségtelen lehet mindenki előtt: hogy nekünk definitív bírói szervezetünk még nincs, következőleg e tekintetben provisorium állott fenn. De elvégre, méltóságos főrendek, a dolog oda recidál, hogy szükségesek-e az intézkedések, melyek a kormány által e törvénybe fölvétettek? Kénytelen vagyok e tekintetben kijelenteni, hogy én a birói függetlenségről szóló törvényeket nem a birák érdekében hozottaknak tartom, én a birói függetlenséget az igazságszolgáltatás szempontjából hozottnak tekintem, (Helyeslés.) és ha a tapasztalás a birói függetlenség ezen mérvét jónak találta, akkor én is mondom, ennek változtatása nem szükséges; de ha ellenkezőleg áll a dolog, akkor azt hiszem, hogy a törvényhozásnak kötelessége ezen változtatást megtenni. (Helyeslés.) Nemcsak ezen mélt. házban, de a képviselőházban is évek során keresztül élénken hangsúlyoztattak azon bajok s hiányok, melyek az igazságszolgáltatás körül fenforognak. A kormány most eszközt kér a törvényhozástól ezen bajokon segíteni. Én, mólt. főrendek vagy azon panaszok komolyságán volnék kénytelen kétkedni, vagy pedig nem tehetek le azon reményről, hogy a törvényhozás nem fogja megtagadni a kormánytól azon intézkedéseket, melyeket ezen nagy czél keresztülvitelére szükségesnek tart; és a melyeknek igénybevételét már az előttünk működött kormány is elhatározta volt. Hogy ezen körülményre hivatkozom, azt ne méltóztassék oda magyarázni, mintha én ezáltal a jelen kormány felelősségin csak részben is könnyíteni kívánnék; de hivatkozom azon okoknál fogva, mert azon kormánynak és különösen t. elődömnek alkalma volt, hosszú időn át észlelni az igazságszolgáltatás folyamát, következőleg kénytelen vagyok arra súlyt fektetni, hogy ő is nélkülözhetlennek tartotta ezen eszköz alkalmazását. Tudom én, mélt. főrendek, hogy az áthelyezés kérdése képezi e tárgyban a legnagyobb nehézséget. És itt kénytelen vagyok reflectálni ő nmltságának a tárnokmester urnak azon nyilatkozatára, melyet méltóztatott tenni: hogy t. i. a birói függetlenség az absolutismus idejében is oly intacte állott fönn. Én bátor vagyok ő nméltósága figyelmét arra hivni fel, hogy azon időben az áthelyezés és nyugdíjazás körüli eljárás a minister kezében volt. De hogy a birói függetlenség mily mérvben értetett azon időben, e részben bátor vagyok figyelmeztetni még egy körülményre, hogy t. i. a törvényszékek elnökeinek jogában állott, egy már itéletileg befejezett pert a senatus újabb alakítása által újra tárgyaltatni. Azt hiszem, mindezen körülmények a jelen törvény ellenében argumentumul nem hozhatók fel. Méltóztassanak megengedni, mélt. főrendek, ha kénytelen vagyok kijelenteni azt, hogy az áthelyezés azon korlátozása, mely jelenleg fennállott, a szolgálatban legtöbb esetben oka az inconvenientiának, és épen a szolgálat érdekében voltak azok érezhetők. Hozok fel példát : egy vagy több törvényszéknél előre nem látható körülménynél fogva rendkívül megszaporodott a perek száma, más törvényszéknél ismét az ellenkező állott be, és az igazságügyministernek nem állott hatalmában, hogy azon törvényszéktől, melyben az ügyforgalom kevesbedése állott be, valamelyik bírót áthelyezhesse egy más törvényszékhez; hanem, hogy a restantiák azon törvényszékeknél, melyeknél az ügyforgalom megszaporodott, elháriítassanak, kénytelen volt új bírákat kinevezni, és miután azokat kinevezte, mivel azok elmozdithatlanok, midőn a szaporítás szüksége többé fenn nem forgott, mégis kénytelen volt őket tovább is ott hagyni. FŐKE-NDI NAPLÓ. 18:2/75. III. 44