Főrendiházi napló, 1872. II. kötet • 1873. május 24–1874. augustus 14.

Ülésnapok - 1872-70

LXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 79 honvédelmi-, igazságügyi reformok szándékoltat- i nak, minő instituíiók által kívánja a nemzet jólétét gyarapítani, a közlekedési és hitelügy miként fog jövőre fejlesztetni. En mindezen nagy fontosságú kérdéseket mellőzöm, egyedül aziránt szeretnék megnyugtatást nyerni, hogy mikép fogja a pénzügyi kezelést a legközelebbi években addig fentartkatni, mig nagyszerűbb reformok és egy egészségesebb irány által a nemzet erejét, pénzügyi helyzetét oda fogja fejlesztem, hogy az egyensúly természetszerűleg és önként bekövetkezzék. En azt hiszem, hogy a képviselőház a budget megszavazása alkalmával bizalmi szavazatot adhat a ministeriumnak, de nem hiszem, hogy a méltóságos főrendek ezen helyzetben leimének, midőn ezen budgetet megszavazzák és pedig a helyzet kényszerűsége alatt szavazzák meg, a mint azt a pénzügyi bizottság jelentésében' maga is kifejezi. Ha azt meg nem szavaznák, nem bizalmat lansági szavazatot lelnék abban, hanem oly excentricus eljárást, melyet követni sem alkotmányos érzületem, sem pedig a helyzetnek méltánylása következtében nem óhajtanék. De bármekkora legyen is egyéni sympathiám vagy bizalmam, a ház szavazatában bizalmi szavazatot lelni, épen e háznak politikai helyzeténél fogva, ugy hiszeni, jelenleg nem lehet. De mégis, ugy hiszem, hogy épen a kormány támogatására irányzott szándékunk és magának a főrendi háznak méltósága megengedi, hogy a ministeriumhoz azon kérdést intézzem, legyen szíves az iránt felvilágosítani, legyen szives annyira a mennyire az lehetséges, felderíteni: minő irányzatban leli a jelen helyzet pénzügyi orvoslatát a közel jövőben; eltekintve attól, minő politikai és törvényhozási intézkedéseket kivan érvényesíteni, | mivel megengedem, hogy ezen utóbbi nagy kér- I dések a jelen budget-discussió keretébe nem férnek. Én tehát a költségvetést megszavazom és kérem a kormányt, legyen szives e tekintetben néhány felvilágosító szóval megnyugtatni. (Helyeslés.) Szlávy József ministerelnök: Méltóságos főrendek! Az előttem szólott méltóságos ur azon kérdéssel végezte beszédét: a kormány adna felvilágosítást az iránt, hogy a legközelebbi években minő intézkedéseket szándékozik tenni aziránt, hogy az állam bevételei és kiadásai közt az egyensúly helyre álljon és megszűnjék a jelen ingatag állapot. Ez volt. ugy hiszem, lényege azon kérdésnek, melyet hozzám méltóztatott intézni. Engedje meg a méltóságos gróf, ezen kérdés könnyen intéztethetik, de igen nehéz arra egy rövid beszéd keretében válaszolni. (Felkiáltások; Ugy van!) Arra, hogy miként szándékozik és mikép tartja a kormány lehetségesnek a jövő években az egyensúlyt helyreállitani, igenis felelhetek átalánosságban, de hogy a méltóságos főrendek meg lesznek-e ezen válaszszal elégedve, nem tudom. Részletesen ki fog ez tűnni azon törvényjavaslatokból, melyeket a kormány az országgyűlés elé fog terjeszteni, ki fog tűnni azon intézkedésekből, melyeket a kormány legközelebb tenni fog. Átalánosságban válaszolhatom a méltóságos urnak, íiogy a menynyire lehet, szaporítani bevételeinket, és a menynyire lehet, apasztani kiadásainkat, ez a czél, mely felé törekvésünk irányozva lesz. Igen szívesen csatlakozom Zichy Ferencz gróf ő excellentiája azon nézetéhez, hogy a bajoknak egyik főoka az, hogy az állam polgárai, fájdalom, nem teljesitik készséggel azon kötelességeket, melyekkel az állam irányában tartoznak, s azt hiszem, meg fogja engedni a méltóságos gróf, hogy hacsak ezen egy momentumot vesszük is tekintetbe, és hacsak fel tudjuk ébreszteni e kötelességérzetet az állam polgáraiban, ez máris igen nagy lépés lesz arra, hogy a kiadásokat és bevételeket arányba hozzuk. De nem csak a folyton szaporodó vagy legalább nem apadó adóhátralékokat keli tekintetbe venni, hanem azon számtalan eseteket is, melyekben az egyes állampolgárok kibúvni iparkodnak azon kötelezettségek alól, melyeket az állani az egyesekre ró. Ha a bélyegek és illetékek tekintetében, ha a dohánymonopoliunmál, a sójövedéknél minden egyes polgár és az államnak minden hivatalnoka teljesíteni fogja kötelességét, akkor meg vagyok győződve, hogy milliókra fog szaporodni az állam jövedelme, még adótörvényeink reformja nélkül is. Én részemről azért igérem, és erős eltökélt szándékom is a törvény szigorát a legvégsőig alkalmazni, és elvárom a törvényhozás minden tagjától is, hogy a kor-