Főrendiházi napló, 1872. II. kötet • 1873. május 24–1874. augustus 14.
Ülésnapok - 1872-70
80 LXX. ORSZÁGOS ÜLÉi. máuyt e tekintetben támogatni fogja. A méltányossági indokokra, melyek itt-ott előfordulhatnak, már a törvény maga is figyelemmel van, természetes levén, hogy más részt nem szabad odáig feszíteni a húrt, hogy elszakadjon, mert túlságos szigor által az éretnék el, hogy maga az adóforrás apadna, Tehát ennek kikerülésével meg fogok tenni mindent, hogy az állampolgárok kötelességöket teljesítsék és e tekintetben, ismétlem, a törvényhozás minden tagjának támogatására számítok. Megtakarítások remélhetők egy másik ágnál is, melyet Zichy gr. ő nméltósága szintén emiitett, t. i. a vasutaknál. Reméljük és hisszük, a nélkül, hogy valami tiílságos rózsás színben lássuk a jövendőt, hogy azon 14 milliónyi államsubventio, mely 1874-re bevétetett a budgetbe, a legközelebbi években a dolog természete szerint apadni fog. Méltóztatnak tudni, hogy vasutaink nagy része csak az idén vagy a legutóbbi időkben készült s igy azoknak még a kezdet nehézségeivel kell küzdeniök. Ha egyszer maguknak forgalmat teremtettek, ezen tetemes összeg magától is nevezetesen apadni fog anélkül, hogy a kormány vagy a törvényhozás közbelépjen. De elhatározott szándékomé tekintetben is alapos tanulmányokat tétetni, — felhasználván azokat, a mik a közlekedési ministerium keblében már eddig is történtek — és ezek alapján az országgyűlés elélépni mindazon javaslatokkal, a melyek a netalán létező visszaéléseket meggátolják és a melyek a vasutak jövedelmezőségét emelni fogják. Méltóságod azt méltóztatott mondani, hogy nem tetszik azon tükör, mely a költségvetésben a méltóságos főrendek elé terjesztetett, kiemelvén különösen azon aránytalanságot, a mely ezen tükörből kitetszik az egyes közigazgatási ágazatok közt. Ebben talán némileg igaza is van, ámbár nem egészen hívek az idézett számok, mert a közigazgatási költségek között csak is a megyék számára felvett költségeket méltóztatott említeni és a többieket kihagyni. Engedje meg, hogy egy pár szóval megmagyarázzam, honnau ered azon aránytalanság. Midőn 1867-ben az önálló alkotmányos magyar kormány alakult, talált maga előtt agy tért, a melyen úgy látszik, akkor az első időben, meglehet, az lett volna a feladat, sokáig tanulmányozni, sokáig összehasonlítani, és mikor a sok tanulmány és az összehasonlítások alapján elkészült volna a míí, akkor lépni a törvényhozás elé, akkor meglehet, nem lett volna azon aránytalanság. De mint méltóztatnak emlékezni, azon időben rohamosan kívántunk tenni egyszerre mindent, minden téren, és az aránytalanságok onnan erednek, hogy azon a téren, a hol először kezdtük működésünket, a kiadásokat szaporítottuk, igy történt pl. az igazságszolgáltatásnál. Mindenki azt mondotta, hogy igazságszolgáltatásunk rósz, ennélfogva hitelünk a külföldön csekély, segíteni kell az igazságszolgáltatáson. Innen van, hogy az igazságszolgáltatás terén aránytalanul nőttek a költségek, addig, míg a beligazgatás, az úgynevezett politikai administratio terén ez nem történt. Igy történt a honvédségnél, hol szintén megteremtetett az alap, meg a törvény, melynek következtében szaporodtak kiadásaink. Igy történt közlekedési eszközeinknél; egyszóval mindazon közigazgatási ágaknál és az államélet mindazon részeiben, melyekre a törvényhozás működése kiterjedt, tényleg aránytalanul szaporodtak a költségek. Kétségkivül megjött most az idő, midőn arányt kell behoznunk ezen különböző kiadások között és én magam a legelső vagyok, ki azt mondja, hogy ott hol a czél koezkáztatása nélkül lehetséges, reducálnnnk kell a költségeket ; ott pedig, a hol szükség fog mutatkozni, az illető kiadásokat szaporítani kell. Ha még hozzá teszem, hogy a kormány részben már előkészítette a törvényjavaslatokat, részben foglalkozik azokkal, a melyek összes államháztartásunk és közigazgatásunk, szélesebb értelemben vett közigazgatásunk reformálását foglalják magokban, akkor a inéit, gróf urnak még: ezen ülésszak alatt lesz alkalma meggyőződni arról, hogy és mikép szándékozik a kormány minden egyes concret esetben oda igyekezni és oda működni, hogy az állambevételek és kiadások közt helyre állittassék az egyensúly. Ezek közé fognak tartozni a megyék határainak uj felosztása, mely nevezetes megtakarítást fog előidézni, és a törvényszékeknek a megyék határaihoz alkalmazott, szintén uj beosztása és lehető apasztása, honnan ismét uj megtakarítás fog előállani. Ezeken kívül az igazságügyminister elő fogja terjeszteni egész sorozatát a novellaris törvényeknek, a melyek a törvényszékek teendőit apasztani fogják és ennélfogva lehetővé tenni a birák számának kevesbitését. (Helyeslés.)
