Főrendiházi napló, 1872. II. kötet • 1873. május 24–1874. augustus 14.

Ülésnapok - 1872-52

LII. ORSZÁGOS. ÜLÉS 15 mely őt az igazgatótanácsosi állásban megválasztja, előre biztosítva van, hogy az illető e törvény értel­mében nem lesz képviselő. Nem igy áll a dolog a főrendi ház tagjainál, kik vagy születésüknél, vagy állásuknál fogva, ezen tagságot kötelességszernleg gyakorolják, és erről lemondani nincs joguk, mit régibb törvényeink, — melyek ugyan gyakorlatban ni-,>csenek, de eddig el nem töröltettek, — bizonyos poenaléval büntetnek. Azt gondolom, hogyha a fő­rendi ház tagjait ezen §. alá ugy vesszük, akkor azok az igazgatótanácsba soha meg nem választ­hatók ; azért óhajtanék itt különb öztetést tétetni. Tgaz, az mondathatik, hogy törvény nélkül is áll az, hogy a főrendi ház tagjai, ha képvi­selőkké választatnak, megszüiriek a főrendiház tagjai lenni. Ez áll, de ez a dolog természetéből foly; mert senki egy és ugyanazon tárgyban két táblánál nem szólhat és nem szavazhat. Százados szokás által magától érthetővé lett, hogy azon főrendi házi tag, ki képviselővé megválasztatik, meg­szűnik a főrendi ház tagja lenni addig, a mig képviselő. Ebhez nem szükséges törvény. De itt, a hol uj institutio léptettetik életbe, azt hiszem, meg kellene magyarázni, hogy mi történik ak­kor, ha a főrendiház tagja ezen bank igazgatóta­nácsosává válaszíatik. E czélból a 13-ik §. végére ezt tenném: „A főrendi ház azon tagja, ki igazgatótanácsosi állást elfogad, hivataloskodásának tartama alatt a főrendi házban őt megillető ülés- és szavazatjogáí nem gyakorolhatja." (Helyeslés.) Szögyény Marich László főispán: Ezen eszme a confereutiában is megpendittetett, de én nem pártol'am, mert azt hittem, hogy a törvénynek átalános tiltó intézkedései vonatkoznak ép ugy a főrendi ház mint a képviselőház tagjaira; és va­lamint a képviselőház tagjainál ez állásnak elfoga­dása következtetni fogná a mandátum megszűnését, ugy ez a főrendi ház tagjainál jogának nem gya­korlását fogja maga után vonni. Azonban nem tagadhatom azt, hogy különb­ség van a főrendi ház és a képviselőház tagjai közt. A képviselőháznak azon tagja, ki a törvénynek ezen categoricus tiltó rendelete daczára elfogadná az igazgatótanácsosi állást, tartozik mandátumát letenni; mig a főrendi háznak született tagja, meg­nem szünhetik az lenni, tehát csak a jognak gya­korlása fogna szüneteim. Noha tehát bizonyos te­kintetben ennek kimondását szükségesnek nem (ártom, mert a törvényt végrehajtani a kormánynak föladata és igy, hogyha valamely főrendi tag a bank igazgató tanácsosává fog meg választatni, ak­kor a kormány, melynek kötelessége erre figyel­mét kiterjeszteni, nem fogja az illetőnek a király meghívó levelét megküldeni. Miután azonban rendezetlen viszonyaink közt azon kérdés is vitás, vájjon a főrendiház tagjainak törvényhozói joga csak a királyi meghívó levél megnyerésétől van feltételezve, másrészt pedig megtörténhetik, hogy valamely főrendi tag már az országgyűlés folyama alatt választatik az eseompte­bank igazgató-tanácsába. Nagyobb világosság kedvéérí tehát elfogadom a tett indítványt. Elnök: Miután e §. megtámadtatott, mél­tóztassanak azok, kik e §-t a tett módositvány­uyal elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja, a módosítást. Miután már most változás történt, legyen szabad megjegyeznem, hogy az utolsó előtti be­kezdés talán egy kissé pongyolán van szerkesztve: „Effélének" a hivataloskodásnak tartama alatt be­következése a hivatal vesztését eredményezi. "Azután az elfogadott módosításban is előfordul: „hivata­loskodásnak tartama alatt." Talán igy lehetne mondani az utolsóelőtti ki­kezdésben : ,,Ilynemű körülményeknek a hivata­loskodás tartama alatti bekövetkezése" stb. Kerkapoly Károly pénzügyminister: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Meg­ismerem, hogy e szakasz pongyolán van szer­kesztve, de másrészt ez egy sokat maga alá fog­lalni képes kifejezés. A 13-ik §. második aliueája azt mondja, hogy „az igazgató-tanács tagjai nem lehetnek : a társulat hivatalnokai, továbbá oly szemé­lyek, kik nem rendelkezhetnek szabadon vagyonuk felett; mindazok, kik csőd alá jutottak, vagy fize­téseiket beszüntették a nélkül, hogy hitelezőiket kielégítették volna; azok, kik bűntett miatt vagy nyereségvágyból vagy a közerkölcsiséget sértő vétség miatt vizsgálat alá vonva voltak, s ártat­lanoknak nem ítéltettek." Tehát igen sok eset van itt felsorolva, mely­ben valaki az Igazgatótanács tagja megszűnik lenni. S itt nem lehet azt mondani, hogy ,,az utóbbi esetben", sem azt, hogyha „ilyesmi követ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom