Főrendiházi napló, 1872. II. kötet • 1873. május 24–1874. augustus 14.

Ülésnapok - 1872-75

LXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 143 kedhetik." (Felkiáltások: Elfogadjuk! Egy hang: „intézkedik*', — nem „intézkedhetik''!) Itt a hatóságot substituálja az alispán, nem pedig az alispánt a hatóság. Ha tehát a törvény ezt akarja elérni, akkor ki kell mondani, nem csak a hatóságot, hanem a közgyűlést is. (Helyeslés.) Hieronymi Károly helyettes államtitkár : Én azt hiszem, hogy ha ezen módosítás elfogadtatik, ugy volna czélszerű elfogadni, hogy „intézkedik", nem pedig „intézkedhetik." (Helyeslés.) Elnök: Ha nem tétetik ellenvetés, akkor a módosítás elfogadtatik. Vay Béla b. jegyző (olvassa a 8-ik %-t). Keglevich István gr.: Én bátor volnék azt indítványozni, hogy ezen §. hagyassék ki egészen. Ha méltóztatnak megengedni, megmondom röviden az okokat. (Halljuk!) Itt arról van szó, hogy ha társulat létesíttetik, a mely ezen kisebb nagyobb végzendő munkálatokat foganatosítani akarja s egyesek ezéljokat e] nem érték, kiléphessenek, — itt csak ugy és azon esetben áll az érvelés, ha itt olyanokról van szó, a kik önkényt lépnek a társulatba, nem pedig kényszer utján lettek tagjai. Én azoknak azon jogot, hogy kiléphessenek a társulatból, ha a ezélt el nem érik, semmi esetre sem akarom megadni. A törvény gondoskodott a két utóbbi §. által arról, hogy egyeseknek vagy társulatoknak módot nyújtson ezen költséges vállalatot foganatosítani, megkezdeni, befejezni és azokat, a kiknek hasznuk lesz, de a kik nem járultak a költségekhez, a haszon eonstatálása és megvizsgálása után vagy a társulatba belépés által vagy a törvény utján későbbi megadóztatás által a költséghez járulásra kényszeríti. Ez által az egyesnek azon mód megadatik , hogy egyes ember is megtehesse a munkálatot saját költségére, és hogy utólag azon mérvben, melyben a birtokosok hasznot húztak a munkálat folytán, kényszeritheti az illetőket a költségekhez való hozzájárulásra. De azon jogot is adja e törvényjavaslat az egyesnek, a ki társulatba beállott azon hiszemben, hogy az neki hasznot fog hozni, hogy utólag, La ugy találja, hogy ueki nem használ, kiléphessen, s az általa befizetett összegek visszafizetését követelhesse a vállalattól. Nézetem szerint ez sok tekintetben visszaélésekre adna alkalmat, és mindenesetre nagyon megnehezítené a vállalatok létrejöttét, nem hogy megkönnyítené mint talán szándékban volt, t. i. az, hogy az esetben könnyebb lesz pénzt keritni a vállalat létrehozására. Én megfordítva azt gondolom, hogy bajos volna a társulatoknak a kellő tőkékre pénzt keríteni, ha tudva van, hogy bármely tag, ha ezélját csak részben érte el, pénzét visszakövetelheti. Én tehát azt gondolom, e szakasz kihagyása a törvény hatására nézve nem lenne káros. Wenkheim László b.: Ha e szakasz kimaradna, az valóban nagyon veszélyes volna, mert a társulatok a mérnöki kiszámítások alapján szoktak alakulni. Azt mondják, az árvizek lecsapolásához tartoznak hozzájárulni ezen s ezen birtokosok. Befoglaltatik azonban egy ártatlan birtokos is, a ki például 10 évig fizet, — mert ezek nagyszer íí munkák, nekem vannak tapasztalataim e tekintetben, mert magam is vittem ilyeneket keresztül, — ha ez az ártatlan ur 10 évig fizet, akkor méltányos, hogy a törvény megadja neki a jogot, hogy ha nincs haszna a lecsapolásból, pénzét viszszafizcítethesse. A törvény körülirja, micsoda körülmények közt van joga visszakövetelni pénzét. Nem minden ember járul szívesen az ily vállalathoz , sokat csak a majoritás szőrit oda a mérnöki kiszámítás alapján. Például 10 ezer hold veszélyeztetve van, e közül egy 6 ezer holddal bíró ember azt mondja, én keresztül akarom vitetni a munkát , a ministerium engedélyt ad, az előmunkálatokat megcsinálják, s a mérnök azt mondja, ezen meg azon földek ezen niveauban bizonyos körülmények közt víz alaít lesznek. Tehát ezen birtokos fizet ennyi %-ot,. másik ennyit. Ez a szerencsétlen ártatlan ember, ki nem is akarta előmozdítani a munkát, törvény erejénél fogva fizet, de később bebizonyítja, hogy földje 3 év után is olyan vizes, mocsáros, mint volt; s akkor nézetem szerint, méltányos és igazságos, hogy a törvény értelmében pénzét visszakérhesse. Én tehát e szakasznak kihagyását nem tartanám czélszerünek. (Helyeslés.) Zichy Nándor gr.: Ha meg méltóztatnak hagyni e szakaszt, akkor azt kérem, hogy azon elv, mely a bizottság által a későbbi szakaszokra nézve javaslatba hozatik, itt is alkalmaztassék, hogy t. i. 1—2—3 év múlva legyen köteles a társulat a pénzt visszafizetni, mert később ugy vál-