Főrendiházi napló, 1872. II. kötet • 1873. május 24–1874. augustus 14.

Ülésnapok - 1872-75

LXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 121 mak érintkezésbe bocsátkozni, én azt tartom, hogy mikor a szomorú korszakot éltük, talán a jobbrafordulásnak egyik nevezetes tényezője és emeltyűje az volt, hogy a kormány nem birt többé hitellel, hanem az ország hozzájárulását kívánta, s látta szükségesnek az, a ki kölcsönöz , tudva, hogy ez által izmosodhatik csak az ország hitele. Mélt. főrendek! Mi egy alkotmányos fogalomnak a főereje? Az, hogy pénzbeli kötelezettséget soha sem lehet elvállalni, és pénzbeli terhes kötelezettség iránt soha előlegesen az országot megkötni nem lehet előbb, mielőtt az országgyűlésnek nem csak beleegyezése, de ezen lépésre való előleges felhatalmazása meg nem adatik. Ha az ország veszedelemben forog, ha el nem hárítható, ránk nehezedő baj forog fönn, akkor igen is a felelősséggel tartozó kormányférfiak kétségtelenül ily terhes szerződéseket köthetnek , és az ily szerződés szilárd megtartása az ország hitele tekintetéből, de becsületénél fogva is szükséges. De ha a jelen esetet tekintem, méltóztassanak megengedni, sem a tatár sem a török nincs nyakunkon, sem Trautenaunál, sem a jablunkai szorosnál a porosz nem áll, sem a duklai vagy veleczkei passusnál nem fenyeget az orosz. Én tehát mondom, ilyetén országgyűlési megbízás nélkül való terhes szerződés megkötését nem tartom részemről olyannak, a mely az ország hitele tekintetéből okvetlenül elvállalandó lenne. Ha ez mint praecedens felállíttatik, melyet én felette veszélyes praecedensnck tartok, hogy a kormány magára vállalhasson az országgyűlés megállapodása nélkül és a budget keretein kivül ily terhes kötelezettséget, akkor azon jóhiszemű harmadik hitelezők, kik azon föltevésben , hogy az országgyűlés előleges megbízása nélkül uj kötelezettséget nem vállalhat a kormány, megkárosulhatnak és ekkor az ország hitele méltán csökkenhet. Én tehát épen azért abból, a mit ő nagyméltósága emiitett, azon következtetésre jutok, és azt látom, hogy az ország hitelének fentartása nem lehet movens indok arra, hogy ezen szerződés most helybenhagyassék. De tovább megyek, baj is támadhat ebből. Eddig egyéb terhes kötelezettség nem terhelt bennünket, mint a FÖRBSDI HAPLÓ X872/75. 11. melyek a vasutat engedélyező törvény erejénél fogva fönnállanak. Ha most még tovább megyünk, ujabb terhet is vállalunk magunkra; ha mi az előlegezési művelet által, ugy szólván társaivá leszünk a hitelezőknek, a részvényesek méltán ellenünk fognak fordulhatni, és ne legyek rósz jós, de attól tartok, hogy néhány hónap múlva újra pénzműveletre leszünk szorítva, a részvényesek érdekében újrázni fogjuk ezen műveletet, melynek kivitele tekintetéből már is oly veszélyes útra és lejtőre jutottunk. Méltóságos főrendek! Azon kérdést vetem fel továbbá: veszélyezteti-e az ország vagy bárki hitelét az, midőn egy megbízott korlátolt megbízatást vállalt, t. i. hogy eljárásában utólagos beleegyezés és jóváhagyásra van szüksége, és szabad-e az ily megbízottnak azon lényéből, hogy leköti megbízóját, a ki fenntartotta magának a cselekvési szabadságot, azon következtetést vonni, hogy a megbízója az általa kikötött feltételeket nem tartja meg, akkor megbízója hitelét fogja veszélyeztetni? Ezen argumentum igen laté pátens, igen messze terjedhető lenne, és igen terhes következéseket vonhatna maga után. De tekintve az ország jelen állását — és ezt szabad legyen elfoglalt álláspontomnak jellemzésére áthozni — mely szerint még mindig deficitben vagyunk, és a deficites állapot nagyon hasonló ahhoz, midőn valaki gyakran nem saját vétkéből , hanem szerencsétlen körülmények összetalálkozásából azon szomorú helyzetben van, hogy eddig elvállalt kötelezettségeinek csak igen nehezen felelhet meg, s hogy azoknak megfelelhessen, még ujabb kötelezettségeket kénytelen elvállalni, Az ily egyesek állapota bizonyosan szánalomra méltó , de ha ezen utou tovább halad, s mig előbb őt nem terhelő ujabb kötelezettségeket vállal magára , akkor vétkes könynyelmüséget követ el, s ez nagyobb beszámítás alá esik. Én, méltóságos főrendek, megvallom, azt tűztem ki magamnak változhatlan elvül, hogy mig a magyar állam bevételei és kiadásai közt az egyensúly helyre állítva nem lesz, semmiféle ujon vállalandó teherhez lelkiismeretem sugallata szerint nem járulok; nem járulhatok tehát ezen esetben sem ezen ujabb teher el-