Főrendiházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–1873. május 17.
Ülésnapok - 1872-11
42 XI. ORSZÁGOS ÜLÉS. határozva a változtatás annyiban, a mennyiben 1836-ban egy „Mariaune" nevű gőzös, a mely Porto-Re-ben készült, ezen posta-összeköttetés fentartására rendeltetett. Ugyanazon időben keletkezett a Lloyd-társulat is. A Lloyd-társulatnak igen erélyes vezetője oda vitte a dolgot, hogy két esztendő alatt 10 Lloyd-gőzös készült el. Nem lehetett czélszerübbet tenni, mint ezen társulatra bízni a posta-összeköttetést, a mely azt azon időtől fogva máig fenn is tartotta, és pedig a czélnak tökéletesen megfelelőleg. így tehát arra, ha vájjon szükséges-e a postaösszeköttetést mostfentartani, azt hiszem bővebben felelni nem lesz szükséges. Sokkal jelentékenyebb azon kérdés, ha vájjon az ilyen posta-összeköttetést, az úgynevezett ,,paquetbof'-szolgálatot lehet-e valamely társaságtól ingyen követelni. Ezen kérdésre határozottan azt válaszolom, hogy ez tiszta lehetetlenség, s hogy — mindig esak Európát értve — ez nem is létezik sehol. Hogy ezt azonban érthetővé tegyem, szükséges a különbséget a ,,paquetbot"-szolgálatot tevő hajók és a teherszállító gőzösök közt feltüntetni. A közönséges szállitó-gözös olcsón készülhet el s igy csekélyebb tőkét vesz igénybe, holott a „Paquetbot", a mely kizárólag csakis személyek szállítására van szánva, sokkal nagyobb felszerelést, drágább eszközöket, s különösen a személyek szállitására nézve a legnagyobb comfortot és kényelmet igényli, hogy más társaságokkal a versenyt kiállani képes legyen. Az egyszerű közönséges szállitó-hajó akkor indul útnak, a mikor a hajó teljesen fel vau teherrel rakva, mig a posta-hajó akkor indul útnak, mikor erre le van kötelezve, a napot és órát is megtartva, így tehát arra tekintettel nem lehet, hogy vájjon a tehernek 1 / 2 , Vsi va gy e »T negyedrésze vau-e felrakva vagy nem. A szállitódiajó azon irányt követi, mely neki a legczélszerübb és legnyereségesebb ; a posta-hajó nem azon irányt követi, a mely ránézve nyereségesebb, hanem csakis azon irányt, a melyre le van kötelezve. Ugyanez áll a hajó gyorsaságára nézve is. A szállitó-hajó azon gyorsaságot követi, a mely érdekeinek leginkább megfelel, s a mely legkevesebb költséggel jár, a posta-hajó a sebességre nézve le van kötelezve, s többnyire 10 mértföld sebességgel kell haladnia, s oly géppel kell ellátva lennie, hogy a tenger hullámaival és viharaival megküzdhessen. így tehát gépezete is sokkal többe kerül. A gépezet belső szerkezete is sokkal nagyobb tért vesz igénybe, mint más hajókéi. A mi pedig a legfőbb, sokkal több kőszén fogyasztatik el a posta-hajóknál, mint más szállító gőzösöknél, a mennyiben egy posta-hajó óránként l 3 / 4 tonna kőszenet emészt fel, hogy a szükséges gyorsaságot fentartsa, holott egy szállitó-hajó ! /a tonnával beéri. Már pedig a ki ismeri a kőszén mostani árát. meg tudja becsülni, hogy mily óriási a különbség a kétféle hajó költségei közt. Vannak ezenkívül még számos tekintetek, a melyeknek elősorolásával a méltóságos főrendek figyelmét terhelni nem akarom. Az átalános tapasztalat minden országban azt mutatja, hogy valamint elvileg el van fogadva az, hogy semmiféle ország önmaga nem üzi a tengeri posta-szolgálatot, hanem magáutársulatokra ruházza; épen ugy nincs egy nemzet sem Európában, mely azt subventió nélkül teljesíthetné. így például Angolország a paquetbot-szolgálatokra éveukint egy millió font sterlingnél többet fordít és csak a ,,Peninsular Orientál Company"-nek azon két irányban a posta-szolgálat fentartásáért, mely az összeköttetést fentartja kelettel és Levantéval, 184,000 font sterlinget ad éveukint. Francziaország a „Messageries Imperiales 1 ' most „Messageries Nationales"-nak nevezett gőzhajózási társaságnak évenkiut fizet 15.500,000 frankot, s ebből a levantei posta-szolgálatért 4.776,000 frankot fizet. Más előnyöket is nyújt Francziaország a magántársulatoknak, a mennyiben háború esetében biztosítja az egész matériáiét. Ez a Lloyd-nál nem történik, mert midőn 1859-ben kitört a háború, egy egészen újonnan készült hajót volt kénytelen a Lloyd a tenger mélyébe sülyeszteni. Hogy ez 1866-ban nem történt, az a halhatatlan emlékű Tegetthoff nagy érdeme. Oroszország hasonló paquetbot-hajózást tart fen a Feketetengeren és az egész Levante vidékén s ezért 2.800,000 ftot fizet, olyformán, hogy vannak vonalak, a melyeken azon hajók 50%-ot és mások, melyeken 100%-nál többet nyernek segélyezés fejében, mint az osztrák Lloyd hajói. Ugyanez áll a görög hajókra s hasonló történik Törökországban, ugy, hogy határozottan és biztosan el lehet mondani, hogy nincs hatalom, mely a
