Főrendiházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–1873. május 17.
Ülésnapok - 1872-11
XI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 43 paquetbot-szolgálatot ingyen követelné bármely társaságtól. Fizetve van az mindenütt s igy tehát ezen kérdésre csak igennel lehet felelni. Itt egy körülményt kívánok tekintetbe vétetni, t. i. a belforgalmat, mely a kereskedés legfőbb és legelső alapja és minden nemzetnél a jólét föltétele. A belkereskedés kiegészítő része azonban a tengerészeti kereskedés és azt látjuk mindenütt, hogy minden nemzet ép oly hathatósan törekszik ennek, mint abelkereskedésnek előmozdítására. Méltóztassanak tekintetbe venni, hogy a belkereskedés forgalmának élénkítésére és tökéletesbitésére az osztrák-magyar monarchia mily áldozatokat hoz. Hogy mást ne említsek, csak a vasúthálózatnak tökéletesbitése és kiegészítésére utalok, — nem szólok azon összegekről, melyeket azokba beruház, — banem csak azon államsegélyeket, kamatbiztositásokat, azon subventiókat értem, melyeket évenkiut ád, és melyek a jövő évre több mint 25 millióra rúgnak. Ha azt tapasztaljuk, hogy ez igy vau a belkereskedésnél, ugy azt hiszem, hogy a postai összeköttetésekre, a tengeri kereskedésre 1.700,000 ftot költeni, ez oly biztos, alapos ajánlat , hogy ehhez valósággal szó sem fér. A 3-ik kérdés, mely talán a legcsiklandósabb, ha vájjon az újonnan kötendő szerződést a Lloydtársulattal kell-e megkötni, arra mindenekelőtt a legegyszerűbb felelet: hogy más társaság e tekintetben, a mely a Lloyd versenytársa lehetne, és melyekkel csak alkudni vagy szóba állani lehetne, nem létezik. Azt pedig feltenni, hogy az osztrákmagyar birodalom holmi külföldi társasággal szerződjék akkor, midőn egy belföldi tiszteletben álló társaság van, ugy hiszem, ép oly helytelen lenne, mint csak szóba is jöhetne azon körülmény, hogy jelenleg uj társaság alakuljon. De a midőn a Lloydról szólok a legnagyobb igazságszeretette], minden részrehajlás nélkül, mindkét irányban mind a Lloyd demeritumairól, mind pedig annak nagy érdemeiről kívánok szólani. A Lloyd legfőbb demerituma — és ezt mi közömbösen nem vehetjük, — hogy a magyar érdekek iránt rokonszenvvel nem viseltetik, sőt a^ok irányában többet is mutat, mint közömbösséget. Ezt menteni nem fogom soha, csak elemezni kívánom és eredetére visszavezetni, hogyan származott, hogyan támadhatott ez. A Lloyd alakult 1838-ban és akkor kezdte működését, oly időben, midőn Magyarország tengeri kereskedésével vajmi keveset gondoltak; azon idóben, mikor a kereskedés e nemét tökéletesen elhanyagolták, midőn arról sem törvényhatóság, sem országgyűlés nem gondoskodott, s midőn végre oly közönynycl viseltettek annak irányában, hogy az arra vonatkozó kérdéseket még meg sem beszélték. Ugyanazon epochában keletkezett a Lloyd, melynek élén egy jeles férfiú állott, jeles különösen a Lloydra és annak tevékenységére nézve, de a ki a magyar érdekekkel, a mit később, midőn magas állásban volt, bebizonyított, megbarátkozni soha sem tudott. A Lloyd elemei mik voltak ? Triesti igen tekintélyes kereskedők, hajó-tulajdonosok és tőzsérek. Ezek akkor, midőn mi magunk a magunkéról nem gondoskodtunk, természetesen csak magokról gondoskodtak ; és igy, hogy ők minden magyar érdeket mellőztek, ezt védeni nem akarom, de ugy hiszem, enyhébb felfogást, enyhébb megbirálást érdemel. A minek rósz csirája el van vetve eredetétől fogva, az rendesen rósz gyümölcseit meg is termi, és ezen csira a következő nemzedékekben is folyvást érezteti hatását. Igy történt, hogy azon tendentiák, melyeket a valósággal triestinek mondható Lloyd követett, és melyek az akkori centralistikus kormány által hathatósan támogattattak, Magyarország javára bizonyára nem szolgáltak. Évtizedek multával a körülmények teljesen megváltoztak, és mi magunk isjól megértettük, hogy mily nagy fontosságú érdekeink vannak a tengeren, és sajnálattal tapasztaljuk, hogy ama szerencsétlen epochában de nobis-sine nobis határoztak felettünk ezen fontos ügyben is. Igy történt, hogy a triesti Lloyd, mely triesti emberekből állott, s igy — a mint ez mindig történni szokott — a Triesthez közel levő Fiume városocskát riválisának tekintvén ezt mindenben, mellőzni óhajtotta s megtagadta tőle még azt is, a mit megadni vajmi könnyű lehetett volna, minden önkárositás nélkül. Ily állapotban találta a jelenlegi magyar ministerium a Lloyd-szerzödést, melynek elfogadása az 1867-iki törvény által ki volt mondva; igy tehát azt egyoldalulag feloldani nem állott hatalmában. De mindent megtett, a mit tehetett; részletes intézkedéseket bocsátott ki, részletes határozatokat 6*