Főrendiházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–1873. május 17.

Ülésnapok - 1872-8

VIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 29 Zichy Viktor gr. jegyző' (felolvassa a módositványt). Elnök: Van-e, a ki a módositványt támogatja? {Szünet után.) Marad tehát a szerkezet. Pallavicini Ede ó'rgr. jegyző (olvassa a 13-ik bekezdést). Keglevich István gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Ezen pontra is bátor vagyok egy módosítást indítványozni, és pedig itten felemüttetik az 1870. évi XLII. t. ez., amely a domestieáról szól, s a melyben kimondatik, hogy I ezen czikk értelmében képesittessenek a törvényhatóságok az adók beszedésére. Ez nézetem szerint nem egészen helyes, mert azon 1870. évi t. czikkben, mely a domesticára vonatkozik, és azt megállapítja, van egy másik hely, mely az adó beszedésének módjáról szól, és melyben az foglaltatik, hogy addig, míg a törvényhozás másképen nem intézkedik, ezen beszedési mód fog érvényben tartatni. E tekintetben tehát nem az emiitett törvény idézett czikke értelmében, a mely csak ideiglenesen intézkedik, hanem ismét egy uj törvény által szeretném a törvényhatóságoknak adóbeszedhetési jogát biztosítani, a melynek beszedési módja s illetőleg kivetésének kulcsa felett is okvetlenül vita fog keletkezni a törvényhozó-testületekben és igy a következő módositványt indítványozom , mondassék ki: „Nagy nyomatékot tulajdonítunk anuak, miszerint a hatóságok közigazgatási szükségleteik megfelelő fedezésére törvény által képesittessenek, a mint azt az ideiglenesen intézkedő 1870. XLII. t. ez. kilátásba helyezi." Tomcsányi József: Felvilágositásképen bátor vagyok előterjeszteni, hogy az 1870. XLII. t. ez. meghatározza, hogy a megyei házi költségeket a megye szabja meg, s ehhez aránylag a ministerium az egyenes adókból egy bizonyos részt tartozik leütni, hogy annyival kevesebbet kelljen azután az egyes adóktól beszedni. (Keglevich István gr. közbeszól : Szó sincs benne !) De bizony benne van az, arról jót állok. E felett hetekig vitatkoztunk ugy a ministeriumban, mint a főispáni conferentiában. Hanem még az is benne van, hogy a ministeriumnak az iránt, hogy miként történjék ennek beszedése, és mily módozatok alkalmaztassanak még a folyó országgyűlés alatt, kellett volna törvényjavaslatot benyújtani. Be is nyújtotta, azonban a képviselőház nero, tartotta elfogadhatónak, s kijelentette, hogy addig is a szerint maradjon a megyei domestiea, a mint volt 1870-ben, s ezt a felsőház is elfogadta, daczára a mi reclamatiónknak. Most, midőn azt mondjuk, hogy 1870. XLII. t. ez. értelmében szedessék be, akkor kimondjuk azt, hogy a megyének joga lesz a domesticát meghatározni, azonban a pénzű gyminister a bel Ugy minist érrel egyetértőleg a szükségletekhez aránylag egy bizonyos quantumot abból leenged. Ez van az 1870. XLII. törvényben, s én előlegesen is nagyon örülnék, habár csak azt birnók keresztül vinni. (Helyeslés.) Keglevich István gr.: Csak azt vagyok bátor megemlíteni, hogy előttem szóló főispán ur véleménye tévedésen alapszik ; az, a mit mondani méltóztatott, határozottan nincs benne, mert a későbbi ministeri rendeletben foglaltatik, a mely kiindulási pontul vette azt, hogy a megye összes adójának bizonyos százaléka maradjon a megyénél, s azon megye, mely elkészíti a költségvetést és azt százalékban aránylagosan kiveti, saját területén beszedeti az állam, vagyis a pénzügyminister közegei által. Ama bizonyos százalékok kiszámítási módja egy későbbi ministeri rendeletben foglaltatik, van pedig két ily rendelet, a mely erről intézkedik, és amely ekként a törvénytől eltér. Mert a törvény megadja a törvényhatóságnak azon jogot, hogy maga szabja meg és állapítsa meg költségvetését, ezen későbbi ministerialis rendelet pedig kényszeríti a törvényhatóságot, hogy elégedjék meg ama bizonyos százalékkal, melyet a pénzügyminister kiszárait. Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Az ezen helyre vonatkozó törvény azon elvet foglalja magában, hogy a megyei költségek ezentúl a megye domesticája által fedeztessenek, és ezen elvnek alkalmazásában még odáig megy, hogy kimondja, miszerint a megyék jelenlegi szükségleteikhez módosítva, egyelőre a közadók aránylagos leszállítása alkalmaztassák jövőre nézve; valamint az ezen korlátokat jövőben túlhaladó és már jelenben is meghaladó szükségleteik mikénti fedezéséről, a kivetésről, a domestiea alkotásáról provisio nincs; a trónbeszéd szintéu nem lehet hivatva, hogy e részben határozott útmutatást adjon, és mi ezen válaszfeliratban szintén nem mondunk többet, mint egyrészt megkívántuk óvni azon álláspontot, hogy a megyék költségei a megyei domestiea utján eszközlendö fedezése által a