Főrendiházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–1873. május 17.
Ülésnapok - 1872-28
XXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 133 Ennélfogva, méltóságos főrendek, itt a szerződések megsértésének kérdése fönn nem foroghat. Elnök: Az átalános vitát,úgy hiszem, befejezettnek lehet tekinteni. Miután, a mint igazságügy minister úr ő nagyméltósága előadásában igen helyesen méltóztatott kiemelni, az elvi kiilömbség már csupán azon egy kérdésre szorítkozik, hogy a határozott időre kötött szerződések megújítása alkalmával a szabad egyezkedésnek legyen helye, vagy pedig a kényszermegváltásnak és pedig a kényszermcgváltásnak oly értelemben, hogy a belsőségen kivül 4 hold külsőség adassék kény szermegváltás mellett a telepitvényeseknek. Azt látjuk, hogy a képviselőház az államszükség fotekiutetével indokolja ezt; viszont a főrendi ház bizottsága azon elvi állásponton áll, hogy a külsőségeknek kényszermegváltás utján való kiadásában a tulajdonjognak sértését látja, mely az állami tekintet által nincs indokolva. Az első kérdés e szerint az: vájjon a méltóságos főrendi ház előbbi álláspontján marad-e ? (Felkiáltások: Marad! Marad!) A kik tehát a méltóságos főrendi ház előbbi álláspontján maradni akarnak, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek maradnak előbbi álláspontjuk mellett. Most jön a második kérdés, mely az előbbitől független. Ez azon kiegyezési módozat, melyet az igazságügyminister úr ő nagyméltósága az egész kormány nevében a jogügyi bizottságban és most itt a ház előtt kifejtett. Ezen javaslatra nézve a bizottság véleményes jelentésében kijelenti, hogy azt teljesen méltányolja, miután saját elveinek megtagadását abban nem látja. A bizottság azonban kijelenti, hogy nincs azon helyzetben, hogy ezen módozatot részletesen formulázza, hanem a képviselőházat jegyzőkönyvi kivonat utján ezen eszméről értesíttetni indítványozza s kimondatni egyúttal azt is, hogy ily iránybani törvényjavaslatnak törvényszerű tárgyalására készségét nyilvánítja. A második kérdés tehát az lenne, vájjon a bizottságnak e nézetében osztoznak-e a méltóságos főrendek ? Vay Miklós b.: Haugy méltóztatik tekinteni e kérdést, mint kimerített tárgyat .... Elnök : Ez még nincs ki merítve. Vay Miklós b.: Akkor, miután én kértem felvilágosítást, kötelességemnek tartom nyilatkozni e tárgyról; én ugy találom, méltóságos főrendek, hogy már most azt a kérdés: mi jöjjön a jegyzőkönyvbe, mely a méltóságos főrendek részéről a képviselőházhoz átküldetik ? Nézetem szerint az üzenetben ki volna mondandó, hogy a főrendek elvben hozzájárulnak oly módozathoz, mely a határozott időre kötött szerződésű telepitvényeseknél, a külsőségre nézve két évig föntartja a szabad egyezkedést a földtulajdonos és a telepitvényes közt és ha az ezen idő alatt nem sikerül, akkor a kincstár fog azon telepitvényesekró'l gondoskodni. Én ézt elvben kielégítőnek tartom a magam részéről, mert a szabad egyezkedés mellett a tulajdonjog szentsége meg van óva, s ha ezen módozat elvben a képviselőház által elfogad tátik s formulázva hozzánk megküldetik, akkor még mindig módunkban lesz, azon esetre, hogy ha a részletekben oly rendelkezések foglaltatnának, melyek az elvet megtámadnák, a részletek tárgyalásánál az elvet salválhatni. De én meg vagyok győződve, hogy nem fog arra kerülni, mert a javaslatba hozott módozat olyan, mely mindkét irányban megnyugtató, s mert mindkét ház végre-valahára ki szeretne e kérdésből bontakozni. Ennél fogva elfogadom az igazságügyminister ur ő excellentiája által előadott módozatot s óhajtom, hogy az oly alakban közöltessék a képviselőházzal, mint a jogügyi bizottság indítványozza, (Helyeslés.) Elnök: Kekem csak arra van észrevételem, a mit nagyméltóságod a záros határidőről méltóztatott mondani, s azt hiszem, hogy maradjunk egész átalánosságbau, mert az igazságügyminister úr ő nméltósága csak például hozta fel a két évet. Hagyjuk tehát a részletezést magára a szövegezendő törvényjavaslatra. Az alapeszme az, hogy a szabad egyezkedést egyátalában nem kívánjuk korlátozni, a határozott időre kötött szerződések lejártok idejéig épségben tartandók, és csak lejártuk után, ha eddig is nem sikerülne az egyezség, van helye rövid határidő kitűzésének, mely után ha nem sikerül az egyesség, az állam lép közbe és teszi meg a jelzett intézkedéseket. (Helyeslés.) Cziráky János gr.: Tökéletesen hozzá járulok ezen javaslathoz ezen szempontoknál fogva, melyeket ő nméltósága már előre fölvilágositólag méltóztatott indítványba hozni, egyébiránt más részről ugy hiszem, hogy a kormány nyilatkozata fonalán indulva szükséges a 4 holduyi maximumot
