Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-102
m CII. ORSZÁGOS ÜLÉS. szaporitkatása korlátozza. Ugyanily fékező ellenőrző tényezőkre találunk helyhatósági régi és ujabb szerkezetünkben. Ha a legszeréiryebb körbe, a községekbe szállunk le, a nélkül, liogy más államok példáját utánozni akarnók, hivatkozhatni mégis azon irányokra, melyek azokban e részben követtettek, s azt találjuk, hogy azon közegek, melyek részint az államhatalom akaratát átruházott hatáskörben érvényesitik a községekben, részint a beligazgatás élén állanak, majd a kormány által neveztetnek, majd mint választottak, a kormány által erősíttetnek meg. Az e részbeni garantiát a mi törvényeink a kijelölési jogban keresték, melyet 1848-ig gyakorolt a földesúr, s miután ember és föld szabaddá lettek, a szolgabíró, és pedig gyakorolta mindkettő mint hatóság. Megvan tehát a hatóság közbejöttével gyakorolt kijelölési jogban a jogfolytonosság, s nemcsak nem forog fenn jogcsonkitás, hanem még szélesbittetik, ha azon jog, melyet eddig a szolgabíró kizárólag gyakorolt, megvitattatik a népelem választottaival. Ezzel kapcsolatban fel kell említenem egy lényeges különbséget. 1848-ig és azóta választói joggal birtak az 1836. IX. t. ez. értelmében mindazok, a kik a helységben vagy határában házat vagy más fekvőséget birtak. [Lipthay Béla h. közbeszól: „Tessék a kezdetét is elolvasni!) Ott előbbi gyakorlatra történik hivatkozás, de törvényesei) és tényleg a községi viszony súlypontját a mezei gazdaság és ingatlan birtok képezte, valamint képezi most is. Ezen ujabb törvényjavaslat szerint választó lesz a ki személykereseti adót fizet. Választó lesz tehát az 56 x /2 krt. fizető napszámos. Ez az ingó tőkének teljes diadala az ingatlan fölött, a már is tág alapból eljutottunk — a nélkül, hogy a szót magát használnók — az átalános szavazatjoghoz, melynek rendezett állam és társadalmi viszonyokkal való összeférhetősége iránt legyen szabad legalább is kételkedni. Ha tehát akkor, midőn az államhoz és községhez ingatlan birtok által csatolt elemek gyakorolták a választási jogot, szükségesnek tartatott a kijelölési jog, ha annak fentartása czélszerünek mutatkozott, egy elemeinek többségében müveit megyei képviselőtestület által eszközlött választásnál a jogokkal felruházott ily elemekkel szemközt, nem megszüntetni, de behozni kellene ezen mérséklő elemet. A szolgabíró jelenléte, melyre b. Vay Miklós | ő nméltósága súlyt fektet, nézetem szerint nem bizi tositék; teljesen magamévá téve azt, mit e részben t. barátom a békési főispán mondott, azt akarom még megjegyezni, hogy oly elemekkel szemközt, minőket e törvényjavaslata választó jog gyakorlatával felruház, nem elegendő azon befolyás, mely eapacitál, mert ily elemek, főleg ha felizgatvák, nem eapacitálhatók, hanem hatalom kell, mely megóvja a törvény és rend fentartását. A képviselőtestület általi kijelölést belügyminister ő nmlgának még azon alapos figyelmeztetése mellett is, melylyel a virilis szavazatokra utalt, I kielégíthetőnek nem tarthatom. Én ugyan oly vidéI ket nem ismerek, de teljesen hitelt érdemlő állitások j szerint vannak és pedig terjedt részei a magyar | korona területének, melyekben virilis jogosultság | alapján az értelmiség és vagyon képviselve azon egyszerű okból nincsenek, mert sem egyik, sem másik nem létezik. A hol van, tagadhatlanul tér nyílik, hogy magát érvényesítse, de egészen más jelentősége van a virilis szavazatnak a községben és más a megyében. Itt vagyon és társadalmi állásra nézve egyöntetű elemek hozatnak be a megyei bizottmányba, mig a községben, hol az ezereket fizető nagybirtokos után a 20—30 ftot fizető fogván következni, nem mondom ellentétes, de desparát elemek lesznek hivatva a közreműködésre. De még a képviselőtestületet, nem tekintve némely mechamcai nehéz fejeket, nem is tartom eléggé függetlennek arra, hogy akijelölési jogot czélszerün gyakolja; a község lakóiból alakittatik, kik folytonos érintkezésben vannak, viszonylataik, a rokonés ellenszenv kifolyásai, a subjectiv tekintetek mindig háttérbe fogják szorítani az objectiv álláspontot, mi főleg a jelöltek erkölcsi képesitvényének tekintetbe vételénél fog az elfogultságban mutatkozni, pressio fog keletkezni, mely annál nyomasztóbb lesz, mert a kik szenvedik és gyakorolják, folytonosan együtt maradnak, mig a megyében szétoszolnak. Az autonómiát, melyre én nagy súlyt fektetek, a szolgabírói kijelölés által korlátozottnak nem tartom. Ha a felettes hatalom a eandidálás által az elöljárók választásába beavatkozik, az állam, sőt község helyesen felfogott érdekében recusationalis
