Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-102

Cn. ORSZÁGOS ÜLÉS. 79 mely eddig csak a biróra terjedt ki. Igaz, de a törvényben eddig sem a bíróról, sem a többi elöljáróról nem volt szó; igaz, hogy a hatóságnak joga volt befolyni egész 1848-ig. De mi volt ezen hatóság ? uri hatóság volt. Ennek elmultával ezen hatóságnak befolyása is a szolgabiróra szállt és ezen régi gyakorlatnál fogva a szolgabíró candidál, sok helyt csak a biró, sok helyt a törvénybiró, sok helyt az egész község. Oly gyakorlat is volt, hogy egyenesen az uradalmi tiszt nevezett ki és ez ellen nem mert senki szólni. Itt jogoknak megszorításáról szó sem lehet és ha a képviselőház törvényjavaslatában csak az foglaltatnék, hogy csak a biró előterjesztésére történjék candidatio, abban is megnyugodnám ; de miután az elöljáró nevezete alatt nemcsak a biró, hanem a többi tanácsosok is értetnek, ehhez is hozzájárulok. Természetesen a pásztort nem értem akkor, midőn elöljárókról beszélek, hacsak az elöljáróságban nem fog helyt foglalni ő is. A mi azt illeti, hogy a rendezett tanácsú városokban candidatio nélkül választanak, az igaz, hanem az a különbség — és erre ugy látszik a belügy mini ster ur is nagy súlyt fektetett ezen törvényjavaslat átalános ajánlásánál, — hogy ez nagy garantiát biztosit épen conservativ szellemben, hogy a rendezett tanácsú községeknél közvetett választás történik és nem mindenki választó, hanem csak azok választanak és csak azok járulnak a választáshoz, kik már képviselőknek megválasztattak. De ezen garant'a nem terjed ki a nagy és kis községekre, mert ott az adó minimumát fizetők m'nd választók, és igy minden ember fog választani — kivéve tán a koldusokat. A mi azt illeti, hogy eddig a szolgabíró candidált és ime látjuk, hogy annak nincsen sok hatása, mert sok vidéken igen aggasztólag elfajult a jognak ezen gyakorlata és sok oly visszaélés tapasztalható, melyeknek fentartása nem kívánatos, ezt magam is éreztem s tapasztaltam sok esetben, de annak megvallom igen megfordított orvosságát találnám abban; ha a választások szerencsétlenül és nem a közrend érdekében történtek, akkor, mikor a közrend fentartója arra befolyt, hogy akkor távolítsuk el ezen közrend fentartóját, hogy még szabadabban gyakorolhassák azon eljárást, mely a közrenddel ellenkezik. Az nem ok, hogy a szolgabíró azért ne candidáljon, mert eddig is roszul ment; igyekezzünk, j hogy ezentúl jobban és ne roszabbul menjen. I (Helyeslés) A mi pedig koronaőr ő excellentiája azon észi revételét illeti, hogy azon szolgabíró, ki jelen van a választásnál a rend fentartása érdekében, de befolyást a választásra nem gyakorolhat, annak állása tulajdonkép erősebb és jobban folyhat be a dolgok rendes vitelébe, e nézetét nem oszthatom. Én azt gondolom, hogy azon szo^abiró, k

: ott jei len van, de kinek szava nincs a választásnál ahhoz, kit válaszszanak vagy ne válaszszanak, oly mise1 rábilis szerepet fog játszani, hogy én legalább nem ! szeretnék helyén lenni. 0 csak akkor szólhat hozzá a dologhoz, mikor ' az emberek már kihágásokra vetemedtek, azt pedig akár micsoda pandúr s képes elvégezni. Atalában valamely testület tagjává, elnökévé tétetni, de semmi befolyást, sőt szavazatot sem gyakorolhatni — ezt nem tudom összeegyeztetni azon ál| lássál, a melyet fentartatni kívánt oly egyén személyében, a ki közvetlenül a törvényhatóságot, de közvetve az állam kormányzatát is képviseli. Ennélfogva a beterjesztetett módosítást részemről is pártolom. Majthényi László b.: Nagyméltóságú elI nők, mélt. főrendek! Bármily szempontból Ítélje | meg valaki az előttünk fekvő törvényjavaslatot, j egy dolgot tagadni nem lehet, azt t. i., hogy ezen I törvényjavaslat a községeknek eddigi hatáskörét I lényegesen tágítja, és pedig nem csupán mechani! cus tekintetben, a mennyiben számosb teendőket utasít hozzájuk, hanem tágítja abban, hogy oly tárgyak, melyek eddig a község hatáskörén kívül I — elemek, melyek a község fölött — állottak, | ezentúl a község intézkedésének hatáskörébe helyeztetnek. Csak a gyakorlat fogja teljesen világI latba helyezni, hogy ebben a hatáskör-tágitásnak ' mily nagy horderejű eleme van lefektetve. A hatáskörrel tágul a hatalom, s a hatalommal karö tve jár a hajlam : azzal visszaélni. Ezért találkozunk magasabb körű intézményeknél, a hol hatalom van, legalább alkotmányos országokban, ezen | hatalmat mérséklő elemekkel, mint a visszaélés elleni • mind megannyi biztosítékokkal. A korona hatalmát felelős ministerek, ezeket a felelőség, a tor| vényhozás ellenőrzése, a törvényhozás hatalmát ; ennek különböző tényezők között való megosztása, | a képviselőházét a feloszlatás, a felsőházét a tagok