Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-79
LXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 15 Az, hogy ezen községek alatt mi értessék, adóközségek-e, midőn a különböző magistratussal biró és csak ily ideális vonallal elkülönített község is egynek tekintessék, — vagy politikai községek-e, tehát a szerint, mint a községnek egy vagy több magistratusa van. Ez a kérdés mindeddig eldöntve nincs. Én nem kezdeményezem, hogy máskép döntessék el, mint eddig, hanem azt akarom, hogy átalában mondassék meg mit neveznek egy községnek ? azt-e, melynek egy magistratusa van, ha szét is van szórva, vagy pedig azt, melynek bár több magistratusa van, de helyileg együvé tartozik ? Én itt az utolsót tartom helyesnek, mert a ratio legisnek csak ez felel meg. Miért tette a törvényhozás annak idején azon intézkedést, hogy a 2000-nél többel biró községekre nézve magasabb mérvben szabta meg a fogyasztási adót, mint kevesebbel biró községre nézve? Miért tette a törvényhozás azt, és miért tartatta fenn azt később is a már alkotmányos törvényhozás? Azért, mert ugy gondolkodott, hogy az emberek nagyobb tömegesülése oly előnyökkel jár, melyek épen ezen téren, a fogyasztás terén, igen jelentékenyek, jelentékenyebbek mint ott, hol ily tömegesülés nem észlelhető; azért tette, mert ezen előnyök nem enyésznek el az által, ha oly összeíömegesült embercsoport nem egy magistratust, hanem kettőt tart magának. Kevesebb-e ott a bor- és húsfogyasztás, hol két vagy három magistratus van, daczára annak, hogy egy is elég volna? Nem 5 — tehát a ratio legist kiterjesztette ide is. r En azt hiszem hogy valamint a magán életben helytelen az, hogy ha valamely ok következményeit csak is egy bizonyos pontig érvényesítjük és azután elejtjük, igy van ez a törvényhozásnál is. Azért a következetesség érdekében voltam bátor ezen módositványt javaslatba hozni. Idejárul még egy más tekintet is, az t. i., hogy ez által mintegy praemium lenne adva arra, hogy helyileg ugyan összefüggő, de több magistratust, a dolog természeténél fogva, nem szükségiő emberek több magistratust tartsanak fenn egyátalában a magok kárára, mert a több magistratus többe kerül. És határozottan káros ez még a miatt is, mert policialis tekintetből csak hiba, ha egy és ugyanazon területileg összeíüggo községben az egyik utczában ez a hatóság, a másikban pedig amaz, vagy egyik utczának ezen házáig egyik hatóság az illetékes, ezen túl meg egy másik hatóság az illetékes; erre nekik még előnyöket szolgáltatni, véleményem szerint, helytelen lenne. A mint épen az elébb egy könnyítést adtunk és a mélt. főrendek is kegyesek voltak azt elfogadni és törvény által könnyítést adni, oly végből, hogy valami jó előmozdittassék, értem a ház közösségeknek Horváth-SIavon országban megszüntetése alkalmából felmerülő és a házközösségi vagyon megosztására vonatkozó beadványok és okiratok bélyeg- és illetékmentességét; — a mily helyes ez, oly helytelen lenne az, ha kedvezmény adatnék abban, mi magában véve rósz. Hogy egy vagy más község ez által nagyobb terheltetésben fog részesülni, az kétségtelen; de a törvényhozásnak intentiója nem is volt az, hogy ezen árszabás állandó maradjon, sőt a törvényhozásnak épen ellenkező volt a törekvése és intentiója. Miből tudjuk ezt? Abból, hogy önkényt belenőhessenek a községek a nagyobb árszabásba, az oly községek, melyekben ezer nyolcz- vagy kilenczszáz, vagy kevesebb lakos van most és ha a népszámlálás azt tünteti ki hogy most már 2000 van, akkor ipso faeto minden további törvényhozási intézkedés nélkül beáll a magasabb árszabás. Mi különbség van a közt, hogy csupán egy magistratus alatt álló községet természetes szaporodás emel tűi a kisebb árszabáson, s a közt, hogy egymástól kis távolságra eső községek szintén a népesség szaporodása által összenőttek? Azt gondolom, hogy nem forog fönn oly nagy különbség, bogy ezen második esetre is ne alkalmaztassák a módosításban javasolt elv, a mely esetben azonban a mélt. főrendek pénzügyi bizottsága azt nem javasolná. Kérném pedig az eredeti javaslat elfogadását annyival inkább, mert magát a bizottsági szövegezést nem is tartanám elfogadhatónak. Azt mondja t. i. a szöveg, hogy „az árszabás azon magasabb foka alá esik a mely a nagyobb községben különben is fennáll". De a kérdés, hogy vajon fennáll-e a nagyobb községben a magasabb árszabás ? Ezt nem lehet föltétlenül mondani. Mert meglehet, hogy azon két község közül az egyikben 1500, a másikban 1000 lakos van, ezen esetben nem lehet mondani, hogy azon magasabb fokozat áll elő, mely a nagyobb községben különben is fennáll; hanem inkább azt kellene mondani:
