Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-118

CXVI1I. OESZÁGOS ÜLÉS. 207 mélt. elnök ur, mélt. főrendek! E 4. §-ra nézve a főrendi háznak két módosítása van, sőt ezek egyike egy pontnak, az e) pontnak kihagyását indítványozza Legyen szabad először is az a) ponthoz szólanom. Ha ezen a) pontban az 1836-iki törvényre való hivatkozás belei tattatnék, az, szerény meggyőződésem szerint, sem a jogi, sem a tényleges helyzetnek nem felelne meg. Méltóztassanak visszaemlékezni rá, hogy ez először is mintegy érvénytelenné tenné e törvényjavaslatnak a mélt. főrendek által is elfogadott 1. §-át, a melyben nem csak az mondatik, hog/: „úrbéri földbirtoknak azon telkek tekintendők, melyek fiz az úrbéri táblákba, mint az úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelkek állománya igtatvák be." Ez eddig értetik a hivatkozott szövegre, de nem értetik a következő alineára, mely azt mondja: „urbiri földbirtoknak azon telkek is tekintendők, a melyek későbbi időben úrbéri tartozások szakadadan megvétele által ilyenekül ismertettek el." Mert 1836-ban ez utóbbi eategoria még nem is létezett, később egészíttetvén ki az úrbéri maradványokból. De ellenkezésbe jő szerény meggyőződésem szerint az 1836-iki t. ez. 7. g-a által törvényes úton létrejött j gál apottal. Mé'tóztatnak visszaemlékezni rá, hogy nagyon sokszor megtörtént a gyakorlati életben, hogy az úrbéri táblázatban azon mennyiségen kívül, mely ott eredetű g beigtattatott, ha felméretett a birtok, többször felesleg is mutatkozott. Ez onnan van, hogy vagy a földesúr, vagy az urliéres elhallgatott valamit; hibás volt a bejelentés, és ez?n fölösleg törvény szerinti irtványnyá vált, úrbéri telekké a'akittatott át, és később az úrbéri á lomány kiegészítő részének el is ismertetett. Ez késübb történt, semhogy az 1836-ki törvény hozatott, e szempontból tehát a főrendiház módosítási sem az 1836-ki X. t. ez. 7-ik §-a által teremtett jogi, sem a tényleges helyzetnek nem felel meg. Sokkal egysz rííbb és correctebb az eredeti szöveg, me'yet a képviselőház proponál ezen szóval: „törvényese i". Kérem ezeknél fogva a méltóságos főrendeket, méltóztassanak a képviselőház szövegezését elfogadni. (Helyeslés.) Ez az elsőre vonatkozik. Elnök: Talán az a) pontra nézve méltóztassanak nyilatkozni, mert az egészen különböző természetű, mint az e) pontra tett módosítás. Ha nincs, ki szót kivan emelni az a) pontra, méltóztassanak szavazás útján dönteni. Méltóztassanak azok, kik a főrendi ház jogügyi bizottsága által ajánlt szövegezéshez hozzájárulnak, ezt felállás által nyilvánítani. (Megtörténik.) A többség elfogadja a képviselőház szerkezetét. Következik most az e) pont. Horváth Döme ministeri tanácsos: Az e) pontra vonatkozólag legyen szabad röviden jeleznem azon álláspontot, melyet e tárgyban elfoglalok. Elismerem, hogy az e) pont kihagyása legfontosabb tételét képezi e törvényjavaslatnak. Ugyanis az eredeti szöveg az 1836 előtti időből csak azon irtványokat véli visszaválthatóknak, melyekre nézve a visszaváltási jog szerződésileg fentartatott. A jogügyi bizottság ezt egyszerűen mellőzni kívánja, vagyis minden különbség nélkül visszaválthatóknak jelenti ki az 1836 előtti irtványokat. Az ellentét tagadhatlanul éles. Legyen szabad tisztelettel megjegyeznem, hogy a főrendi ház jogügyi bizottságának szövegezése összeütközik az 1853. márczius 2-ki pátens 9. §-ának b) poutjával, hol az irtványokra vonatkozólag kimondatik, hogy azon irtványok, melyek az illetőknek élelmére adatnak, vissza nem válthatók. Indokolásában a jogügyi bizottság azt hozza fel, hogy az irtványok legnagyobb része az 1836 előtti időkből keletkezvén, köztudomásúlag minden írásbeli szerződés nélkül kezeltettek és adattak ki, és annak folytán azon nézetben van, hogy a tulajdonjog bebizonyitásának kötelezettsége a volt urbérest illeti; sajátságos továbbá, hogy az 1848-ki viszonyoknál fogva, a mennyiben 1848-ig szolgálat teljesíttetett, az 1848-ki állapot pedig normálisnak nem vétethetik: itt elévülés legtávolabbról sem alkalmaztathatik. Legyen szabad bevezetésül kérdenem: volt 1836 előtt az úrbéresnek a:torátusi joga ? Ha valamit akart, nem a földesura védszárnyai alá kellett-e menekülnie? Volt közvetlenül, mikéit a földcsurnak, összeköttetése az uradalmi ügyvéddel? a törvényes bizonysággal? vájjon ha valamit akart és óhajtott, ha bármi írásbeli adan'a volt szüksége — mind azoknak hozzáférhetéséhez nem a földesurához kellett-e fordulnia ? De továbbá, tudjuk, hogy hazánkban különö-