Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-118
208 CXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. sen úrbéri ügyekben a szokásos jog, nevezetesen a cancelláriai rendeleteken alapult szokásjog ép oly érvényes volt, mint az a kevés úrbéri positiv törvény. És e tekintetben az irtványokra nézve mit tapasztaltunk ? Az urbáriumnak Mária Terézia királynőnk által behozatala ideje óta nem egy cancellariai ! helytartótanácsi kötelező rendelet létezik, a mely valamint az irtványok megtelepítését minduntalan szorgalmazta, ugy az illető tulajdonosoknak az egyesség írásba foglalását nem egyszer szoros kötelességévé tette. Tehát méltányos, igazságos lenne-e az, ha az a szegény úrbéres, a ki 1836 előtt sem actorátussal nem birt, sem egyesség írásbeli előállításához módja nem volt; kinek minden birtokviszonyi iratai épen földesuránál találtattak, most ő köteleztetnék arra, hogy az 1836 előtti irtványoknak visszaválthatási jogfentartását irott szerződéssel igazolja ? Várjon összeférne-e ez az eljárás a jogtudomány terén érvényes, és itt kétszeresen igazságos jogelvvel: hogy actori incumbit próba ? vájjon öszszeférne-e ez az eljárás azon alapelvvel, a mely a telekkönyvek készítésénél alkalmaztatott jogérvényesen ? A telekkönyvnek maiglan alapelve az, hogy a jóhiszemű vélelem mindenkor a birlalót illesse ? Legyen szabad tisztelettel jelzenem: vájjon az irtványok Mária Terézia ideje óta, épen a hivatkozott rendeletek és szokásjognál fogva oly merev nemesi birtokoknak tekintettek-e, mint a többiek? az élet és gyakorlat az úrbéreseknek nem adott-e azokban több tényleges jogot, s több rendelkezési szabadságot ? Mellőzve ezúttal az általam meg nem engedhető elnemévülést, legyen szabad egyszerűen csak azt kérdenem: ha a kérdéses szöveg által 1836 elottre is visszaható erő tulajdoníttatik a törvénynek, az időviszonyok és ténykörülmények által előidézett, a pátensek és utótörvények által is respeetált helyzet daczára a telekkönyvi tételek az irtványok tekintetében respectáltatni nem fognának, az opthne fide volt szerzések megtámadhatók lesznek: vájjon ez által a birtokhelyzet nem fog-e megzavartatni, s a visszaható erővel felruházandó intézkedésnek nem ezer meg ezer család fogna-e bizonytalan martalékul oda vettetni? Vájjon az által az úrbéri birtokrendezés czélszerűbben fog-e megoldatni, nem inkább visszalépés és csak nagyobb zavar fogna-e általa eszközöltetni ? A mi — a t. képviselőház nézete és törekvése szerint — czélja és feladata nem lehet. Tisztelettel kérem tehát méltóságtokat: méltóztassanak a föntebbi indokok és ténykörülmények alapján a képviselőházi szöveget, legkisebb kihagyás nélkül, a kérdéses pontozatnál elfogadni. Cziráky János gr.: A tulajdon szentségét mindenekfelett szem előtt kell tartani. 1837 előtt a földesúr és az úrbéresek közt létrejött egyesség nem csak irott szerződés, hanem az egyezkedés más alakjában is jött létre; sőt azon patriarchá is viszonynál fogva, mely akkor a volt úrbéresek és a földesúr közt fenállott, iV irott és minden tekintetben clausulált szerződés, illetőleg eljárás szüksége ritkán is forgott fenn. (Helyeslés.) Most a jóhiszemű tóajdonos nagy károsítást szenvedne, ha azért, mert tulajdonjogát irott szerződés által be nem bizonyíthatja, szerzett jogától mintegy elüttetnék. A mi pedig ezen szakaszban czéloztatik, hogy t. i. az 1836 előtti esetekre nem szabad visszamenni, ha csak irott szerződésre nem lehet hivatkozni, ellenkezik ez ugy az 1836-ki törvényekkel, valamint a későbbi pátenssel, és én éhez képest nem fogadhatom el azt, hogy itt e szakaszban a tulajdonjog rovására nyújtassanak ilyen előnyök, bármily ügyesen is legyenek azok védve a kormány részéről. Kérem ennélfogva, méltóztassanak a jogügyi bizottság véleményét elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztassanak azok, kik a jogügyi bizottság véleményéhez képest az c) pont kihagyatását kívánják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta a jogügyi bizottság véleményét, és éhez képest az e) pont ki fog hagyatni. Kubicza Pál jegyző (olvassa a 8-ik %-t az eredeti szöveg szerint). Miske Imre b. előadó (olvassa a főrendi ház szövegezését, és a jogügyi bizottság véleményéi). Horváth Döme: Ugyanazon érvek harezolnának ezen §. mellett, melyek általam már egy előbbi §. tárgyalásánál gyarló harezban tolmácsoltattak. Ismétlésekbe bocsátkozni nem kívánok; méltóztassanak bölcs belátásuk szerint határozni e kérdés iránt. *
