Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-118

CXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 20S A §. többi részére nézve a főrendi ház szövegezése ajánltatik elfogadásra; és végére következő betoldást ajánl a képviselőház : „Midőn ügygondnok védi az alpereseket, mind az előkérdésekben, mind az érdemben hozott itclet az alpereseknek is kézbesítendő." (Elfogadjuk!) Elnök : Nem lévén ellene észrevétel, elfogadtatik. Kubicza Pál jegyzíí: Á 83-ik §-ra nézve a képviselőház az eredeti szövegezéshez ragaszkodik. Miske Imre b. jegyző: E §-ra nézve a méltóságos főrendek által telt módosításhoz a képviselőház hozzá nem járul és ennek folytán az eredeti szöveghez ragaszkodik. Mintáit a méltóságos főrendek részéről ezen tij szövegezés csak szabatosabb kifejezés és világosabb értelem végett hozatott javaslatba, a jogügyi bizottság indítványozza, méltóztassék attól elállani és az eredetihez hozzájárulni. Elnök: Nem lévén észrevétel, a jogügyi bizottság véleménye elfogadtatik. Kubicza Pál jegyző (olvassa az ereded szöveg 84. %-át). Miske Imre b. előadó: A jogügyi bizottság a 84. §-t a főrendi ház módosítása szerint indítványozza megtartatni. Horváth Döme : Méltóságos főrendek! Legyen szabad kinyilatkoztatnom, hogy vett utasításomnál fogva a kormány részéről a régi szöveghez ragaszkodom. Csak egyszerűen kívánom indokolni és jelezni az álláspontot. A 84. §., melyet meghagyatni kérek ugy a mint a képviselőház által előterjesztetett, mindazon jogokban, melyekben a bányatörvény értelmében a földesúr részcsitteíik, mindazon jogokban, mind a már jutott, mind a jutandó területeken a volt jobbágyokat is részesíteni kívánja. Ez főleg az ősiségi pátens 25-dik §-án alapszik, melyet az országbírói értekezlet is átvett. A VII. fejezet l-ő §-a ugyanis határozottan megszüntet mindenféle különbséget nemes és nem nemes birtok és jog között; sőt az l-ő §-nak,hajói emlékszem, d) pontja tovább megy, kijelentvén, hogy mindazon birtokokra nézve, melyek már keresztül estek az úrbéri rendezésen, vagy melyektől az úrbéri rendezés itéletileg megtagadtatott, ott az illető tulajdonos tekintendő földbirtokosnak, legyen az akár a volt földesúr, akár a volt. úrbéres. Ezt a gyakorlatot követték 1861 előtt, e gyakorlat követtetett egész mostanáig. És több concret esetben e szerint járván el az igazságügyministerium, e szerint járván el a felsőbíróság: e szövegezést, mely ez alapokon nyugszik, a kormány részéről nagyon te.mészetesen kielégítőnek találom, és bármi jönne hozzá, nem lehet egyébnek tekintenem, mint a tulajdonjog többé-kevésbé feriálásának. Legyen szabad kérnem a méltóságos főrendeket, hogy miután ezen szövegezés a tényleges helyzetet tökéletesen kielégíti, s a 85. §. által a jogosítvány, egyességek és Ítéletek biztosíttatnak; méltóztassanak azt elfogadni. Cziráky János gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Nekem e részban is ellenkező véleményemet kell kijelentenem, Távol legyen tőlem, hogy azt állítsam, hogy a főrendi ház jogügyi bizottságának véleményével, vagy a főrendi háznak múlt határozatával az lett volna szándéka, hogy oly jogokra nézve, melyek az uj birtokrendezési törvények oltalma alatt I 1848-ban keletkeztek, másoknak birtokába mentek át, változást hozzon be; d-3 másrészről azt sem kívánhatta, hogy itt, mintegy mellékesen, anélkül hogy a bányatörvényben meghatározott részletek a törvényhozás utján elintéztetnének, ezen kérdésnek, mely épen a bányatörvényben döntendő el, itt praejud i eáltassék. A bizottság tehát itt oly szövegezés ajánl, mely egyik fél irányában sem képez pracjiuliciumot, hanem egyedül a statusquo-t ismeri el,és azt érintelenül hagyja, mely állapot azonban az itt c törvényjavaslatban beszúratni szándékolt módosítás által lényegesen megváltoztatnék. Ez okból tehát ajánlom a méltóságos főrendeknek, hogy előbbi ha'ározahmkhoz és a jogügyi bizottságnak ezen határozaton sarkalló javaslatához tovább is ragaszkodjanak. (Helyeslés.) Eötvös Dénes b.: Azt hiszem, hogy a §„ szövege elég világosan szól. Természetes, hogy ha valakinek földje felszabadittatik, nemcsak magának a föld területének, hanem annak is, a mi a terület alatt van, élvezetébe jön, hacsak a törvény világosan ellenkezőt nem mond. Ezt a dolog természete hozza magával és azért e §. tökéletesen he26 •