Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-118

204 CXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. ívesen van szövegezve, ugy hogy máskép szövegezni nem is lehetne. Bányatörvényeinkben eziránt is történt intézkedés ; mi itt mellékesen ugyan nem avatkozhatunk belé, hanem szorítkozunk egyedül azon átalános elv kimondására, mely törvényeinkben nyert szentesítést. Ezen viszonyok — a mint ezt a kormány t. képviselője előadta — már a pátensben és az országbírói értekezlet határozataiban rendeztettek, azért Cziráky gr. ö exciájával nem érthetvén egyet, az eredeti szerkezet mellett maradok. Elnök: Méltóztassanak azok, kik a jogügyi bizottság által javasolt módosítás mellett vannak, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. A 83. §-hoz tett észrevétel e szerint magától elesik. Kubicza Pál jegyző (olvassa a 89. %. eredeti szövegét). Miske Imre b. előadó (olvassa a jogügyi bizottság véleményét). Elnök: Elfogadják a méltóságos főrendek a jogügyi bizottság véleményét ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Kubicza Pál jegyző (olvassa a 91. §. eredeti szövegét). Miske Imre b. előadó (olvassa a jogügyi bizottság véleményét). Cziráky János gr.: Itt az országos kiegyenlítés közvetítésének elve forog fenn; ugyanaz,mely a szőlődézmaváltságnál nyert alkalmazást; ezen analógiánál fogva, miután itt is némileg kényszeritoleg hozatik be az illető tulajdonosokra nézve a kisajátítás a jogügyi bizottság legalább azon előnyt kívánta nyújtani az illetőknek, kik ezen váltságra igényt tartanak, hogy ne kelljen nekik tovább is bíbelődni az egyes váltságfizetőkkel és a tartozásokat csak nagy költséggel behozni, hanem hogyha már szükségesnek látszik az ily pénzbeli megváltás, eszközöltessék az ugy, mint a szőlődézmaváltság — t. i. országos közvetítés utján. Horváth Döme nrinisteri tanácsos: Nagyon sajnálom, de vett utasításomhoz képest ismételve ki kell jelentenem, hogy a jogügyi bizottság véleményéhez nem járulhatok. Jogilag véve nincs észrevételem, mert az nem lehet, hanem mindössze is méltányossági és pénzügyi szempontból. Igen természetes, hogy ezen feladat a pénzügyi tisztviselőkre fogna ruháztatni, ez által pedig teendőik annyira szaporodnának, hogy már hivataíbeli teendőiknek alig tudnának megfelelni. De különben is azon előny, melyet a §. ily szövegezésben a volt földesúrnak nyújtani látszik, csak színleges. Mert a szőlődézmaváltságról szóló 1868 : XXIX. t. ez. 31. §-a csak az egy évi kamatokról szól, hogy az illető váltságkötelezett azokat egy hónap alatt az állampénztárba tartozik deponálni, és a tulajdonos onnan veszi át. De itt egyébről, t. i. minden korábbi tartozásokról van szó; és én azt hiszem, hogy szegényebb sorsú váltságkötelezett aligha lesz képes tartozását egy hónap alatt befizetni, és ijiy — miután az állampénztár nem hajthatja be — megint a szolgabíró elé kerül az ügy és így megint a szolgabírói hivatal utján fogja megkapni a tulajdonos. Ezen előny az illető földesúrra csak látszólagos, és némileg praeoccupálja azt, hogy vájjon azon illető egyén, miután készpénzben aligha fogja lefizethetni tartozását, nem lesz-e inkább hajlandó, volt földesura iránti tartozását napszám utján leróni, vagy ezen kérdésre nézve vele kiegyezkedni? Ezeknél fogva, és tekintve különösen azt, hogy a remélt előny a volt földesurakra nézve csak látszólagos és hogy a javasolt módozat a pénzügyi tisztviselőknek túlterhel tetésévcl fogna járni, legyen szabad kérnem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak a képviselőház szövegezését elfogadni. Elnök: Ha nincs, ki szót kivan emelni, méltóztassanak azok, kik az állami közvetítést a kamatok beszedésére nézve a főrendi ház módosításához képest továbbra is fentartani kívánják, azt felállásuk által kijelenteni. (Megtörténik.) A többség továbbra is ragaszkodik a főrendi ház módosításához. Mielőtt a véghatározatot a szavazat eredményéhez képest kimondanám, helyén látom itt azon indítványt terjeszteni a ház elé, mely Pálfly Mór gr. úr ő excellentiája által adatott be s mely a jelenleg követendő eljárásra vonatkozik. Apponyi Albert gr. jegyző (olvassa az indítványt, mely köuetkezo): „Indítvány. „A képviselőház által az 1848. é\i törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból felmar.idt jog- és birtokviszonyok rendezésére nézve közlött törvényjavaslat tárgyábmi. „Minthogy a méltóságos főrendek mai ülésükben azt határozták, hogy elvi szempontoknál fogva több módosításokhoz, a melyeket a tisztelt képvi-