Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-118

cxvin. ORSZÁGOS ÜLÉS. 195 valamint egyfelől bizonyára bővebb s tüzetesebb indokolást igényelne, ugy másfelől fontosabb, mint sem hogy az behatóbb bírálatot ne kívánna. Tökéletesen egyetértek én is a jogi bizottsággal abban, hogy ezen törvénynek alapelvei csak az igazság s méltányosság és abból kifolyólag a törvény előtti viszonosság lehetnek, s én azt hiszem, hogy e teremben senki sincs is, ki ezen elveket ne vallaná. Ha tehát — mint a képviselőház viszonizente állítja — a főrendi ház módosításai ezen alapelvektől eltérnek, az bizonyára nem szándékosan, hanem csak tévedésből történhetett volna. Ugyanazért tehát kívántam volna, hogy a képviselőház ezen megjegyzését s ellenvetését min den egje^ szakasznál tüzetesebben indokolja vala. Miután azonban a képviselőház viszonizenetében nélkülözöm, legyen szabad, a mennyiben csekély tehetségeim engedik, magam részéről az ellenkezőt bebizonyitani, t. i. azt, liogy a főrendi ház módosításai nem ellenkeznek a törvény alapelveivel s azért legyen is szabad az egyes szakaszokban való eltéréseket pontonkint elemezni. Az első főkülönbség a 17. §-ban mutatkozik. Midőn t. i. egyfelől a főrendi ház a szabad egyezkedést teljesen fentartandónak tartja, a képviselőház ellenben az eredeti szöveghez ragaszkodik, mely szerint kötelezőleg kimondatik a földesúrra, hogy ha a volt úrbéresek részéről a maradványföldek 1

/

3-da ajánltatik fel, azt elfogadni köteles. Kettős alternatíva lehete nézetem szerint e maradványok kezelésére nézve, t. i. vagy a viszonosság elvénél fogva ugyanezen kötelezettséget mondani ki az úrbéresekre és a volt földesúr irányában, vagy a szabad egyezkedés elvére alapítani a rendelkezést. Miután pedig a törvényjavaslatban, még pedig ugyan a 17. §-ban, világosan a szabad egyezkedés elve mondatik ki, nézetem szerint épen e szakasz második részének benhagyása által sértetnék a törvény által kimondott elve a szabad egyezkedésnek, s igy azt tartom, hogy midőn sokkal inkább teljes tisztaságában fentartani kívánja a főrendi ház, semmikóp sem vét ezen módosítása által a törvény elve ellen; sőt inkább azt hiszem, megőrizni igyekszik. A második különbség a 35. §-ban öszpontosul, hol t. i. az eredeti szöveg szerint, a melyet a képviselőház fentartandónak javasol, a nádas ideiglenes használata esetében, mely szerződésileg csak a nádas kiszáradásáig volt átadva az úrbéreseknek, az illető részt a kiszárasztás után az úrbéresek birtokában hagyatni kívánja. Nézetem szerint ezen intézkedése a törvénynek ellentétben lenne a törvény 85. §-al,mely minden jogérvényre emelt szerződést teljes épségben fentartandónak mond ki, s igy szintén nem a főrendi ház módositványára, hanem inkább a képviselőház által javaslatba hozott törvényes intézkedésre illik a törvény elvétől való eltérés megjegyzése. A harmadik különbség a84. §-térinti; szerintem e törvénynek, mint azt czíme is mutatja, nem más a ezélja, mint az úrbéri viszonyokat véglegesen rendezni, de épen azért e törvény intézkedése csak ezen viszonyokra vonatkozhatik, már pedig ezen 84. §. által, ha az az eredeti szövegzés "zerint fogadtatnék el, mint azt a képviselőház kivánja, más. nem úrbéri viszonyok is rendezés s végelhatározás alá kerülnének. S e szerbit a főrendi ház módositványa szerintem sokkal inkább egyezik meg a törvény czímével s igy annak szellemével is, midőn ezen szakasz uj szövegezése által egyes tárgyakra vonatkozó törvények létrehozásáig oly viszonyokra nézve, melyek mint nem úrbéresek, a status quo-t fentartandónak javasolja. Végre az utolsó fó<dtérés a 91. §-ban van, melyben a főrendi ház módositványa szerint a kormány megváltási követelését az elmaradt kamatokra is kiterjesztendőnek tartja. Lehetséges, hogy ezen intézkedést más szempontból tán állampénzügyi tekintetből lehetne megtámadni. Miután azonban a képviselőház viszonizenetében ily érveket fel nem hoz, s igy ezen szakaszra nézve is csak a törvénv szellemétől való eltérést emliti indokul, a főrendi ház módosítványának elfogadása ellen szólnak s nem láthatom, hogy miután a megváltás iránt a kormány közvetítését elvül kimondá a törvény, — annak az elmaradt kamatokra való kiterjesztése a törvény elveit sértené, sőt inkább csak nagyobb körre kivánja kiterjeszteni annak jótéteményét, én itt sem tarthatom a főrendi ház módositványát a törvény szellemével meg nem egyeztethetőnek, sőt inkább azt azzal tökéletesen összehangzónak tartom. Iírvekeztem mélt. főrendek, a főrendi ház által javaslatba hozott módositványokat csekély tehetségeimhez képest olyanoknak kimutatni, meI lyekre a képviselőház viszonizenetében előtérbe 20*