Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-118
196 CXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. állított ellenvetés s azon megjegyzés, hogy a törvény szellemétől eltérők, alig alkalmazható s kimutatni igyekeztem azt, hogy a módositványok ellenkezőleg ,a törvény alapelveinek hiven fentartására törekesznek. Mind ezeknél fogva a jogi bizottság jelentését magam részéről elfogadva, azt a mélt. főrendeknek elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Elnök: Van-e, a ki még átalánosságban szót kivan emelni? Horváth Döme ministeri tanácsos: Legyen szabad egyszerűen kinyilatkoztatnom, hogy a képviselőház és a kormány azon eltérés daczára, melyet a mé tóságos főrendek közelebb tolmácsolni szívesek voltak, az eredeti szöveghez ragaszkodik. Legyen szabad még azt is kijelentenem, hogy szerény meggyőződésem szerint az elveknek uj vitatása és az eltéréshez való ragaszkodás a speciális vitához tartozik, egyszerűen tehát kijelentem, hogy felszólalásom jogát akkorra tartom fenn. (Helyeslés.) Pálífy Mór gr.: Bátor leszek a mélt. főrendek elé egj indítványt terjeszteni, azonban csak akkor, ha ezen törvényjavaslat egyes §§-ai a tárgyaláson mind keresztül mentek, kérem tehát a nagymélt. elnök urat, szíveskedjék nekem a szólásjogot ez alkalomra fentartani. Elnök: Az indítvány Írásban lévén beadva, azt az illeti) §. helyén elő' fogom terjeszteni. Ha nincs, ki szót emelni kívánna, ugy hiszem, hogy a mélt. főrendek a bizottság véleményét átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. (Elfogadjuk !) Apponyi Albert gr. jegyző (olvassa a 7. §-í a képviselőház szövegezése szerint). Miske Imre b. előadó (olvassa a jogügyi bizottság véleményét). Cziráky János gr.: Az egész különbség abban rejlik, hogy sokkal szabatosabban van szövegezve a §., ha ezen két szó „a rendes" kimaradna és az ismétlés a hivatkozásra, t. i. az ott jelölt sessiók-nál e szavak szintén „ez utóbbiak" kimaradnak. Mind a kettő stylaris módositvány és azért ajánlom a mélt. főrendeknek elfogadás végett. (Elfogadjuk!) Elnök: Ennélfogva a képviselőház javaslata elfogadtatott. Kubicza Pál jegyző (olvassa a képviselőház szövegezését. Miske Imre b. előadó (olvassa a jogügyi bizottság által módosított szöveget, a IV. fejezet 14-dik %-ára nézve). Elnök : Ha nincs észrevétel, a méltgos főrendek elfogadják a módosított szöveget. (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Következik a 14. §. Miske Imre b. előadó (olvassa a jogügyi bizottság véleményét). Tomcsányi József: Nmeit, elnök, mélt. főrendek ! Az egész különbség annyiból áll, hogy az eredeti szöveget, melyet a képviselőház átküldött, a főrendi ház megtoldotta azzal, hogy mig a főrendi ház szövegezése igy hangzik: „nemcsak az urbérek behozatalakor, hanem a későbbeni úrbéri rendezés alkalmával", addig a képv. ház azt mondja, hogy „nemcsak az urbérek behozatalakor, hanem az úrbéri táblában foglaltak is". Ezen változtatás minden esetre világosabbá teszi a szöveget s azért azt elfogadandónak tartom. (Elfogadjuk!) Elnök : Ha nincs ki szót emelni kivan, a képviselőház szövegezése elfogadtatik. Miske Imre b. előadó: A 15. §-ra nézve a bizottság a főrendi ház előbbeni módosításaihoz ragaszkodik. Kubicza Pál jegyző (olvassa a képe. ház szövegezését). Horváth Döme ministeri tanácsos: Nm. elnök, mélt. főrendek! A felolvasott két rendbeli szöveg tetemesen és lényegben eltér egymástól. Ugyanis a képv. ház szövegezése mindazt az országos úrbéri kárpótlási alapból kívánja, mint megváltandó úrbéri birtokot tekinteni, mi habár zsellér telkekhez illesztetett is, de eredetileg az úrbéri táblázatban benn találtatott, és csakis azon birtokot kívánja remanentiális földbirtokul tekinteni és a zsellér által a 89. §. értelmében megváltatni, a mi az úrbéri táblázatban nem hivatalos fölmérés, de téves feladás alapján való mennyiségen felül mint super plus, mint fölösleg mutatkozik. Mig ellenben a főrendi ház szövegezése mind azt, mi a zsellértelkekhez alkalmaztatott, habár különböző természetű külsőség is mint remanentiális birtokot kívánja a 89. §. értelmében megváltandónak tekintetni. Hogy itt a két szöveg közül melyik a correctebb, hogy az 1848. IX. és XII. t.-czikk értelmének, de magának azon eljárásnak is. mely az