Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-115
CXV. 0RS5 előterjesztéshez van beadva, és igy azzal nem vág össze. Elnök: Ugy hiszem, hogy mindenekelőtt az iránt kell tisztában lenni, hogy átalánosságban nincs-e a méltóságos főrendeknek észrevételök; (Nincs!) ha nincs, akkor határozatikig kimondhatom, hogy a méltóságos főrendek az imént felolvasott törvényjavaslatot átalánosságban, elvben és lényegében a részletes vita alapjául elfogadják. Kubicza Pál jegyző (olvassa az 1—12. §§kat, melyek észrevétel nélkül efogadtatnak). Zichy Viktor gr. jegyző' (olvassa a 13— 254k §§-kat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, azután olvasssa a 26. §-í), Cziráky János gr. : A bizottságnak e §. a) pontjához van észrevétele. Kubicza Pál jegyző olvassa az a) pontra vonatkozó részt, mely igy hangzik) : „Az 1840. évi XV. t. ez. II. részében az eddig fenállott váltótörvényszékekhez utasított ügyeken kivül vannak más ügyek is, melyeket — például az árúszerzési s más ily természetű ügyeket — az 1844. évi VI. törvényezikk utasított ugyan ezen bíróságokhoz, a hivatkozás tehát ezen utóbb idézett törvényre is kívánatos és ennélfogva a 26. szakasz aj pontját következőleg véli bővítendőnek: Az aj pont ezen szavai után: „az 1840. évi XVI. t. czikk II. részében" tétetnék : „és az 1844. évi VI. t. ez. által", a további szöveg pedig megmaradna. " Horváth Döme ministeri tanácsos: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! A jogügyi bizottság részéről proponált módositványhoz a kormány részéről hozzájárulok. Kétségtelen, hogy e szakaszban hiány van, de nem azou okból járulok a módositványhoz, melyet a jogügyi bizottság volt szives felemlíteni. Az 1. §. szerint az árúszerzési ügyek kizárólag a váltótörvényszékhez vannak utasítva; hanem a mennyiben az 1844-iki VI. t. ez. által az árúszerzési ügyeknél a váltótörvényszékek illetékességi köre bővíttetett, különösen elrendeltetett, hogy ezentúl az árúszerzéseknél a váltótörvényszék a váltó-eljárás szerint ítéljen az árúszerzést aláíró nők, papok és birtokképes szerzetetesek iránt, nehogy a gyakorlatban anomáliák következzenek, hozzájárulok a kormány részéről a jogügyi bizottság módosítványához. Elnök: Az üzenet indokolásában figyelem ÁGOSÜLÉS. 181 lesz arra, a mit az igazságügyminister ö nagy méltóságának képviselője felemiitett. Kubicza Pál jegyző (olvassa a 21—34. §§-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ha nincs a ki szót kivan emelni e tekintetben, méltóztassanak azok, a kik az imént felolvasott törvényjavaslatot mind lényegében, mind részleteire, mind szerkezetére nézve elfogadják, azt felállás által nyilvánítani. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek a törvényjavaslatot elfogadják, e felől a képviselőház szokott módon értesíttetni fog. Kubicza Pál jegyző (olvassa a főrendi ház jogügyi bizottságának jelentését*) az első'folyamodása törvényszékek és járásbíróságok felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyában). Elnök: Átalánosságban nincs észrevételök mélt. főrendek? Wenkheim László b.: Méltóságos főrendek! Én ugyan a jogügyi bizottmánynak egyik tagja lévén, azon jelentéshez, mely a jelen törvényjavaslatot elfogadás végett a méltóságos főrendeknek ajánlja, szintén hozzájárultam; de utólag a törvényjavaslatról gondolkozván, méltóztassanak megengedni, hogy a méltóságos főrendek figyelmét egy nevezetes körülményre felhívjam. Ez pedig a következő : A jelen törvényjavaslat 8. §-ában ez áll: „Az első folyamodása kir. törvényszékek, ügyészségek és járásbíróságok személyzetének járandóságai következőleg állapittatnak meg" — és következnek ezután a fizetések. A 9. §-ban pedig: „Az első folyamodása törvényszékek, ügyészségek és járásbíróságok részére a következő átlagok állapittatnak meg." Bátor vagyok felhívni a méltóságos urak figyelmét az 1869-iki IV. törvényezikkre, mely a birói hatalom szervezéséről szól, s melynek 5-ik §-a ezt mondja: „Minden bíró az állampénztárból húzza fizetését, és a törvényben meghatározott illetékeken és dijakon kivül ingyen tartozik a feleknek igazságot szolgáltatni. A birák fizetése az államköltségvetésbö vétetik föl, s a kinevezett bírónak megállapított fizetése le nem szállítható." Ha ezen törvény rendeletét összehasonlítjuk a most szőnyegen levő törvényjavaslat szövegével, némi összeütközés látszik lenni a kettő közt. Az 1869. IV. t. ez. a birák fizetését az államköltség*) Lásd az Irományok 303-ik számát.
