Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-115

182 CXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. vetés útján rendeli meghatároztam!, e törvényjavaslat pedig a birák fizetését már megállapítja. En megengedem, hogy midőn ezen uj szervezet megállapíttatik, a törvényhozás a különféle birói fizetések maximumát és minimumát akarja megállapítani, és ennek motívumát elismerni; de méltóztassanak megengedni, én azt nem tudom belát ni, hogy midőn a törvényjavaslat az érték meghatározásába bocsátkozik, oly átlagok legyenek, melyekre nézve biztos alap nincs; az első berendezés alkalmával semmi esetre sem határozhatók meg azon összegek, melyek megkívántatnak. En nem kívánom, hogy a törvényben olyan valami mondassék, a mi nem fog életbe lépni ugy, mint a törvény meghatározza. Sokkal helyesebbnek tartom azt, mit az 1869-iki t. ez. rendel, mely szerint a különböző körülmények szerint abudget határozza meg a fizetéseket. Ennélfogva indítványom oda terjed, a 8-ik §. maradjon ugy a mint van, de a 9-ik §. hagyassák ki, a mennyiben erre nézve az 1869-iki törvényben ugy is van határozat, és a mennyiben azon öszszegeket nem lehet igy meghatározni. Eötvös Dénes b.: Megvallom, nem voltam elkészülve arra, hogy a mai ülésben alkalmam lesz felszólalni, azonban kénytelen vagyok szót emelni Wenkheim László barátomnak, a törvényjavaslat iránt kifejezett aggodalmai következtében. En a törvénykezés rendezésének minél elébbi valósítását oly szükségesnek tarlóm, hogy nézetem szériát annak elhalasztása kárral járna, ennélfogva a törvényjavaslatot részemről ugy, a mint szerkesztve van, elfogadom, és kérem a méltóságos urakat, méltóztassanak azt változtatás nélkül elfogadni; mert ugyanazon törvényhozás, mely a budget felett határoz, az állapiíja meg e fizetéseket és dijakat is, miiuán a különbség egy országos nagy budgetnél a nélkül is igen keveset tesz, nem tehetem fel azt, hogy a törvényhozás a dijak megszabásának a budget tárgyalásánál ellent mondjon és a budgetet ne szavazza meg. Azon szoros kapcsolat következtében, melybe minket a vasúti és távirdai közlekedés Ausztriával hozott, igen szükségesnek tartom hazánkban a törvénykezési reform életbeléptetését; hogy ez minél elébb megtörténhessék, kérem a mélt. főrendeket, méltóztassanak elfogadni a szerkezetet, ugy a mint van. Miske Imre b.: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! En az előttem szóló méltóságos ur véleményét nem pártolhatom, mert azt tartom, hogy az által, mit b. Wenkheim László ő méltósága előterjesztett, a törvény eredeti szerkezete nincs megtámadva. Én azt hiszem egyébiránt, hogy e módosítás inkább a részletes tárgyalásnál kerülhetett volna elő. Miután azonban már most szőnyegre jött, én azon okból is pártolom, miután azt hiszem, hogy épen a szervezés alkalmával fog a költségek mennyisége meghatároztatni, és csak azután fog az átlagok mennyiségének megállapítása következni. En igy előre megkötni az igazságügyi ministeriuni kezét nem akarnám, azért pártolom Wenkheim b. 5 méltósága módositványát. Erdődy Sándor gr.: Nagyméltóságú elnök mélt. főrendek! Az előterjesztett módositványt részemről én is pártolom. Horváth Döme ministeri tanácsos: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Legyen szabad tisztelettel megjegyeznem, hogy én valami lényeges különbséget a két eljárásra vonatkozólag nem találok a dologban. Nézetem szerint a törvény, melyre ő méltósága hivatkozott, ha*a szöveg elfogadtatik a méltóságos főrendek által, nem sértetnék. A dolog igen egyszerű, és ennek bebizonyitására méltóztassanak megengedtn, hogy némileg visszatérjek a kéjiviselőházi eljárásra. A képviselőház, a mint méltóztatnak tudni, ezen ügyben az eljárást és véleményadást a 25-ös bizottságra bizta. A 25-ös bizottság megbízatott azzal is, hogy ne csak a székhelyeket állapítsa meg a beszerzett adatokból, hanem egyszersmind a költség iránt is adjon véleményt. Miután az 1869. IV. t. ez. határozottan mondja, hogy a fizetésekre fentartja a törvényhozás magának az intézkedési jogot, egyszerűbbnek látta a 25-ös bizottság, és annak előterjesztése folytán a képviselőház is, átlagot venni fel a fizetésekre vonatkozólag, a mi csak ideiglenes, a mint maga az egész sorozat is. Épen a felolvasott törvényjavaslatnak egyik §-ból méltóztatnak emlékezni, hogy ezen intézkedés sem egyéb, mint ideiglenes; és a fölhatalmazásnál fogva a szakministerium utasítva volna arra, hogy a 2 év alatt szerzendő tapasztaláshoz képest statistikai kimutatást adjon be, s a mint a tényállás és két éves tapasztalás igazolni fogja, a végleges intézkedés akkor fog tétetni. Ezen két §. pedig nem tekinteidő egyébnek, mint alapul arra, hogy ennek