Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-112
172 CXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. • • 1871. május 19-én. MAILÍTH GYÖRGY ELNÖKLETE ALATT. Tárgyal: Kihirdettetvén a harmadik ülésszakot megnyitó királyi leirat, az ülésszak megnyittatik. A képviselőház átküldi a községek rendezéséről szóló törvényjavaslaton a főrendi ház által tett módosításokra vonatkozó izenetét, mely tárgyaltatván elfogadtatik. Bejelentetik, hogy az igazságügyminister betegsége miatt képviselőjévé Horváth Döme ministeri tanácsost nevezte ki. Szabadságot kérők jelentetnek be. Megválasztatnak a közösügyi bizottság tagjai. Egy jegyző (Zichy-Ferraris Viktor) egy jogügyi bizottsági- és három közlekedésügyi bizottsági tag választatik. A kormány részérbí senki sincs jelen. (Az ülés kezdődik d, u. 12 óra 30 perczkor.) Elnök: Méltóságos főrendek ! A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Kubicza Pál trencséni főispánt kérem fel; a szólókat Csáky Gyula gróf f ogJ a jegyezni. Kérem a képv. ház jegyzőjét bevezetni. Bujanovics Sándor a képviselőház jegyzője : Nagymélt. elnök, mélt. főrendek! 0 cs. és apóst. kir. Felségének Bécsben f. é. május hó 17-én kelt kegyelmes királyi leirata, melyben az 1869. évi april 20-ára egybehívott magyar országgyűlés 3-dik ülésszaka e hó 19-ikére hivatik egybe, a képviselőházban kihirdettetvén: a harmadik ülésszak a képviselőházban azonnal megnyittatott. Van szerencsém ezen legfelsőbb királyi leiratot a mélt. főrendeknek a harmadik ülésszak megnyitása végett tiszteletteljesen bemutatni. Van szerencsém továbbá bemutatni a képviselőháznak múlt ülésszakában május 16-án tartott 144-ik üléséből származó jegyzőkönyvi kivonatokat, melyek szerint a képv. ház a felsőháznak a községek rendezéséről szóló törvényjavaslatra vonatkozó módosításaihoz részben hozzájárult, részben azokat módosította. (Éljenzés.) Kubicza Pál jegyző (olvassa a királyi leiratot). Elnök: Mélt. főrendek! Midőn az imént hódoló tisztelettel a mélt. főrendek körében is kihirdetést nyert kegyes királyi levél értelmében a harmadik ülésszakot megnyitottnak nyilvánítanám: legyen szabad a mélt. főrendek figyelmét ez ülésszak kiváló fontosságára irányoznom. Ha az 1865—68-iki országgyűlés a megingatott szellemi béke megszilárdításában, az alkotmány helyreállításában fáradozott, és így némi tekintetben az alkotmányozónak nevét kiérdemelte; a jelen országgyűlésnek nem oly fényes, de nem kevésbé fontos feladat jutott: a szervezésé. (Elénk helyeslés.) Alkotmányunk alapelveit összhangzásba hozni a nyugati polgárosodásnak a tudomány, és a gyakorlati élet által helyeseknek ismert követelményeivel, az e jelzett alapon alkotandó uj intézményeket a nemzet géniuszához idomítani, hogy azok nem egyedül a törvény holt betűjében, hanem a nép szokásaiban és erkölcseiben leljék támpontjukat, és ezekbe illeszthessék gyökereiket; tehát újból alkotni, hol ez okvetlen szükséges, viszont hézagot betölteni, hiányt pótolni, hol ez tidvösebbnek mutatkozik, és mindezt eszközölni szerves összefüggésben, hogy a fennálló intézmények homogén párosítás által uj életerőre tegyenek szert, az aj alkotás
