Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-107

CVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 153 mert részben ez is az, a mi a magyar névnek kivívta a köztiszteletet. (Mozgás.) Mindezeknél fogva arra kérem a mélt. főrendeket, ne csúsztassunk itt oly dolgokat be, melyek a tulajdonjoggal valóban össze nem egyeztethetők. Különben a nép fogal­mát is meg fogja zavarni az, ha azt mondjuk, hogy visszaváltható az irtvány és azt mégis megtarthatja ingyen (Felkiáltások: Maradjon a szerkezet!) Elnök: Ha nincs ki az indítvány mellett szó­lana, akkor az indítvány elvettetett. Viszont a jogügyi bizottságnak is lévén egy incisuma az e) pontra nézve, melyet közbetétetni javasol, most arra kell szavazni. A jogügyi bizottság meg akarja hagyni az e) pont 1-ső bekezdését s a 2-ik bekezdést igy véli fogalmazandónak: „Ellenben ha a volt-földesur — bár az irt­vänybirtokos semmi szolgáltatást vagy fizetést nem teljesített is, s közte és az irtvány-birtokos között valamely szolgáltatás vagy fizetésre nézve semmi megállapodás nem létezett, és — bebizonyítja, hogy ily szolgáltatást vagy fizetést tulajdon jogczímen követelni jogosítva lett volna, az irtványnak egy nyolczad része őt illeti, a többi pedig az irtvány­birtokos tulajdonában marad." Tehát csak a „tulajdoni jogczímen" szavakat kívánja beszúratni a „fizetést" és „követelni" szavak közé. Ez mindenesetre világosabb és határo­zottabb. Elfogadják a mélt. főrendek a jogügyi bizott­ság által javasolt ezen módosítást ? (Elfogadjuk !) Tehát elfogadtatott. Következik a 6, §. Miske Imre b. előadó (olvassa a 6. és 7. §-í, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, azután ol­vassa a 8. §-t). Miske Imre b. előadó (olvassa a jogügyi bizottság véleményét), A 8-ik szakaszban azon nehézségeket tekin­tetbe véve, melyekbe az 1842—1847~ik évbeli terményben" szolgálmányok kimutatása különben ily hosszú évek sora után ütközne, annak szövege 8-ik sorában e szó „szolgáhnány" után e szavakat: „mely lajstromok hiánya esetében bírói becsű utján lesz megállapítandó", betoldatni javalja a bizottság. Elnök: Itt a 8. §-nál felmerül azon kérdés, a mely elnapoltatott. Itt van szó arról, hogy ezen átalános szolgálmányok, melyek nincsenek szám FŐBEHDI NAPLÓ 18«9/ n . II. szerint kifejezve, azoknak értéke hogyan puhatol­ható ki, mert egy öl fa vitele sem kézi sem igás napszámra nem reducálható, hanem ez birói becsíí által határozandó meg, erre nézve tehát provisio szükséges. Miske Imre b. előadó : A jogügyi bizott­ság véleménye csak a terményi szolgálmányokra vonatkozik, itt pedig kifejtetett azon nézet, hogy a többire nézve is terjesztessék ki. Amint hallottam, azon indítvány tétetett, hogy arra nézve is a birói becsű legyen kulcsul felveendő. Huny ad y László gr.: Méltóságos főrendek! Nézetem szerint legjobb expediens volna, hogy miután a törvény lényegére nézve egyetértünk, Pálffy József ő méltóságát kérnők fel a formula- • ZclSlcí.. Pálffy József gr.: Méltóságos főrendek! Én nem formulázhatom az egészet, mert én nem is tu­dom, hogyan lehetne azt formulázni, ha csak az ember nem mondja ki, hogy „egyéb" szolgálmá­nyok, a melyek a pátensben említve nincsenek, ek­ként és ekként itélendők meg, mert csakugyan egy öl fa szállítását nem lehet ugy venni mint igás ás és kézi munkát; mint előttem is megjegyezte ő ex­cellentiája. Nem lehet tehát ily szolgálmányokat is ide érteni, először: mivel a pátens arról nem szól; másodszor: mert valódi becsüképen annyit kellene felvenni, a mennyit a szolgálmány valóban ér. De igás napszám szerint sem lehetne, mert az egyiknek például jobb, a másiknak roszabb mar­hája van. Legczélszertíbb volna tehát ilyenforma kifejezést elfogadni: „és egyéb szolgálmányok, melyek a törvényben névszerint elő nem soroltat­nak, ekkép és ekkép számitandók." Perczel Miklós: Méltóságos főrendek! A törvényhozásnak nem lehet két mértékkel mérnie, és igy én a szóban levő szolgálmányoknál sem akarok a volt földesúrnak valami kedvezményt adni. Meglehet, hogy ez által a szolgálmány valódi értéke nem fog pótoltatni, de nézetem szerint a tör­vényhozás oly esetekben, a hol a magánjog kér­dése a népnek, a nagy tömegnek érdekeivel van összefüggésben, a magán tulajdont egészen más szempontból, szokta felfogni, mint más esetekben. A mint már méltóztatott említeni, a pátens már regulázta a szolgálmányok értékét, s bizonyára a pátens is oly elvből indult ki, hogy nem vette a szolgálmányok valódi értékét, hanem megállapi­20

Next

/
Oldalképek
Tartalom