Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-107
144 OVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. póthitelről ezóló törvényjavaslatokat a képviselőházban történt végleges megszavazást igazoló, s a mai ülés folyama alatt hitelesített jegyzőkönyv kapcsában tárgyalás végett a méltóságos főrendeknek átnyújtani. (Éljenzés.) Apponyi Albert gr. jegyző (olvassa a képviselőház jegyzőkönyvi kivonatát). Elnök : A törvényjavaslatok felolvasottaknak tekinthetők, miután azok amúgy is ki fognak nyomatni és a méltóságos főrendek közt. kiosztatni. A határőrvidék posta-, táviroda és tengerészeti szolgálat 1871. évi költségének fedezésére szolgáló póthitelről szóló törvényjavaslat a pénzügyi bizottságnak az amerikai Egyesült államokkal kötött consularis egyezményről szóló törvényjavaslat pedig tárgyalás végett a hármas állandó bizottságnak adatik ki. Következik most a 4. §. tárgyalása. Miske Imre b. előadó: A jelentés igy szól: „A bizottság a 4. §. a) pontjában e szót „törvényesen" e szavakkal: „az 1836. V. t,-cz. 3. § a értelmében" felcserélendőnek tartja szabatosabb értelmezés végett." Ugyanezen szakasz e) pontját pedig alig tarthatja a bizottság megegyeztethetőnek azon szellemmel, mely különben e törvényjavaslaton végig átvonul s azon elvekkel, melyeket e bizottság is, mint azt fentebb jelzé, e viszonyok rendezésénél irányadókul elfogadandónak tart. Az irtványok nagyobb része az azokról hozott első törvényes intézkedéseket, s igy az 1836. évet megelőző időkben keletkezvén, kizáratnék a 4, §. e) pontja által ezeknek nagy része az e törvényjavaslat 5. §-ában a kölcsönös méltányosság alapján helyesen körülirt visszaválthatási pontozatok jótéteményitől, s igy a tulajdonos volt földesúr s az irtványbirtokosok közti viszony elintézése s megszüntetése azon módjától, mely legtüzetesebben körülírván a kölcsönös megállapodás határait, s igy minden további villongásnak véget vetvén legalkalmasabbnak mutatkozik e viszonyok rendezésének az egész országban mennél hamarább keresztülvitelére, s mely egyszersmind a kölcsönös méltányosságnak, valamint az eddig keletkezett egyezségeknek is leginkább megfelelvén, már ezen okból is a törvényhozás különös s előleges tekintetbe vételérc igényt tarthat. Kizáratnék is annyival inkább a létező irtványok nagy része ezen eljárás jótéteményeitől, mivel a2 ej pont csak azon 1836. év előtt keletkezett irtványokat kívánja az 5. §. szabályai után visazaválthatóknak nyilváníttatni, melyekről a tulajdonos szerződésileg igazolja, hogy azokra nézve magának a visszaváltás jogát világosan fentartotta. Holott az irtványok nagy része — mint fentebb jelzé a bizottság — szóbeli egyességen alapulván, vajmi kevés esetekben állana a tulajdonos lehetőségében a törvény e kivánatának megfelelhetni, mely | kivánata különben is a fennálló jogi eszmékkel ellen| tétbe jő, midőn a tulajdonosra hárítani kívánja a '. visszaválthatási joga bebizonyításának terhét, holott ! az a bizottság nézete szerint a közönséges jogi fo| galmakon indulva létezendőnek feltételezendő lenne, mignem az illető irtványföldet használók részéről az ellenkező bebizonyíttatnék. Nem is állhat — a bizottság nézete szerint — a visszavälthatásnak útban az ] 836 előtt keletkezett irtványokra nézve az elévülés, mert a midőn ily irtványokról a hozzákötött szolgálmányok háboritlan élvezetében valának az irványtulajdonos volt földesurak 1848-ig az egész országban s igy tulajdoni joguk az illető irtványbirtokosok részéről elismerésben részesült, midőn tehát e szolgálmányok megtagadása csak az 1848. évben történt átalakulás hibás felfogásából eredtnek tekinthető, a beállott politikai viszonyok közepette lefolyt időszak nem tartható olyannak, melyből a tulajdonos jogának elévülhetésére méltányosan következtethetni. Ez indokokból kiindulva, a bizottság a 4. §. e) pontját kihagyandónak javalja, miáltal is az f) pont e), a g) pont pedig f)-é változik." Horváth Boldizsár igazságiigyminister: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Legyen szabad néhány szóval elősorolnom azon indokokat, melyeknél fogva a kormány jónak látta a ministerium eredeti törvényjavaslatában nem foglalt, de az alsóház tárgyalásai közben fölmerült ezen indítványnak a törvényjavaslatba a leendő elfogadásához hozzájárulni. Az indok, mely az e) pont elfogakormányt rábírta, az volt, hogy míg az úrbéri viszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslatban a foglalásoknál gondoskodva volt arról, hogy a birtokállapot bizonyos határidőn túl föl ne zavartassák, azaz bizonyos határidőn túl az elévülés mondassék ki, — igy pl. az elévülés határidejét a foglalásoknál az 1820-ki év képezi — addig az irtványokról szóló eredeti törvényjavaslatban ilyenről nem volt gondoskodva. Az ugyanazonosságnál
