Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-107
cm ORSZÁGOS ÜLÉS. 145 fogva tehát a kormány igazságosnak és méltányosnak találta, hogy ily elévülési határidő az irtványokról szóló törvényjavaslatba is felvétessék. E részben pedig jobban megfelelő demarcationalis vonalat, mint az 1836. évet, nem talált a kormány. Ezen okkal kapcsolatban van egy másik ok. Már az 1836. törvény 1. §-a az 1836-ik év előtt keletkezett, és az 1836 után keletkezett irtványok közt igen éles határvonalat húzott. A mig t. i. az 1836-iki év előtti irtványokra nézve azt rendelte a törvény, hogy azok csak úrbéri per utján váltathassanak vissza, ellenkezőleg az 1836 után keletkezett irtványokra nézve kimondta, hogyha azok a földesúr határozott írásbeli beleegyezése nélkül keletkeztek, akkor csak sommás utón legyenek a földesúr által visszaválthatók. Tehát 1836 után csak a földesúr világos beleegyezése mellett keletkezhettek törvényes irtványok, mig ellenben 1836 előtt tilalma ellenére is; — s a törvényhozás azt rendelte, hogy mig azon irtványoknáí, melyek a földesúr beleegyezésével keletkeztek, a rajtafekvőségeket tartozik a földesúr megtéríteni, a tilalom ellen keletkezett irtványokra nézve azt rendelte, hogy azoktól csak az irtásbér fizettessék meg. Ez tehát mindenesetre igen éles határvonal. Először, hogy az 1836 után keletkezettek sommás per utján, az 1836 előttiek pedig csak úrbéri per utján, követelhetők vissza, másodszor, hogy az 1836. előtt keletkezettekre nézve a rajtafekvőségek illetőleg az irtásbér megtérítését követeli a törvény, az 1836 utánniak pedig az irtásbér követelése nélkül válthatók vissza. Mi az 1836 előtti irtványokat illeti, ezek az 1836-diki V. t.-cz. 1-ső §-a szerint két kategóriába esnek, vagy a földesúr ellenmondása ellenére keletkeztek, és akkor csupán az irtásbért tartozik a földesúr azoktól megfizetni, vagy a földesúr nem mondott ellent, hanem annak hallgatólagos beleegyezésével keletkeztek az irtványok, és akkor a rajta fekvő summát tartozik a volt földesúr megfizetni. De ezen határt a két kategória közt megszüntette az úrbéri pátens, mely az ellenmondás tanát teljesen elejtette, és nem tett különbséget a közt, akár a földesúr hallgatólagos beleegyezésével, akár pedig határozott tilalma ellenére keletkeztek az irtványok, átalában csak azt mondván ki, hogy az FÖKEUBI NAPLÓ lS w í n- H. irtványok a rajtafekvőségek lefizetése mellett válthatók vissza. Az úrbéri pátens után, azon irtványoknak, melyek 1836 előtt keletkeztek, birtokában magokat az illető birtokosok teljesen biztosaknak hivén, azok szabad adásvevés tárgyát képezték. Hogyha már most ezen irtványok a visszaválthatók közé foglaltatnának, — melyeknek visszaváltása olykép történik, hogy azoknak egy részét tartozik az irtvány-birtokos az illető földesúrnak átengedni, — akkor igen könnyen megtörténhetnék, hogy sérelmet szenvedne az, a ki azon irtványt azóta megvásárolta s biztosítva volt a pátens által, hogy ha a földesúr netalán az irtványt vissza akarná váltani, az egész summát megkapja, holott igy annak negyedét vagy felét, meglehet nagy részét elvesztené. Ez volt oka annak, hogy a kormány ezen nem tőle származott, hanem az alsóházban az átalános tárgyalás folyamán felmerült móclositványt elfogadta, mert azt méltányosnak találta; miután ellenkező esetben a netalán vásárlott irtványbirtokos az irtványnak bizonyos részét, negyedét vagy harmadát, vagy talán felét is elvesztené. Ezen okokat oly igazságosaknak és méltányosaknak találta a kormány, hogy nem lehet nem reménylenem , hogy a méltóságos főrendek készek lesznek ezen módosítást elfogadni, azon szöveg szerint, melyet az alsóház megállapított. Elnök: Van-e a ki szót kivan e tekintetben még emelni? Mindenekelőtt az a) pont felett kellene a méltóságos főrendeknek nyilatkozni, a hol a jogügyi bizottság inkább irályi módosítást javasol. Méltóztatnak abban megnyugodni? (Elfogadjuk!) Tehát az a) pont a jogügyi bizottságvéleménye szerint fogadtatott el. Most méltóztassanak az ej pont iránt nyilat1 kőzni, melynek teljes kihagyását indítványozza a bizottság, Szécsen Antal gr.: Nagymélt. elnök, méltó! ságos főrendek ! Nem fogok mélyen az ügybe i ereszkedni, hanem felvilágosítás végett bátor vagyok I felszólalni, megjegyezvén, hogy az igazságügy| minister ő excellentiájának előadásából nem voltam képes kivenni azon okokat, melyeknél fogva ő a jogügyi bizottság javaslatának elmellőzését inditványozá, A jogügyi bizottság indítványa, a mennyire 19
