Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-106
128 CVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. minden törvénynek az a főkelléke, hogy praecis és világos legyen • már pedig épen ezen kellékeket nem találom fel ezen szerkezetben annyiban, hogy a törvényhozónak akarata nincs abban praecise kifejezve, hanem az csak gyanittatik, mert a szerkezet soraiban nem, hanem a sorok közt olvasva, kitűnik, hogy itt az ásványok s illetőleg mindenekelőtt a kőszén értetik, mely jelenleg nagy szerepet játszik a világban, s azért ezen jelentőségénél fogva méltán veheti, nem itt ugyan, hanem maga helyén, igénybe a törvényhozásnak figyelmét. A földben két rendbeli kincsek rejlenek: érezek tudniillik és ásványok,—az érezek két rendbeliek, úgymint nemes érezek, hova az arany és ezüst tartozik, s a nem nemesek, mint a vas, réz, ólom stb., a mi pedig nem érez, az ásvány. Valamint az érez-, ugy az ásványtelepek is, az ezüstöt sem véve ki, régi törvényeink igazolása szerint, a volt földesurak birtokainak tartozékát, illetőleg annak kiegészítő részét képezték. Milyen körülmények okozták, hogy 1523-ik évben a nemes érczekre vonatkozó tulajdoni jog a földesúrtól elvétetett, s a kincstárra, illetőleg az államra ruháztatott által, ennek bővebb taglalásába ez alkalommal nem bocsátkozom, mert ez nem tartozik ide, hanem tartozik azon alkalomra, midőn a bányatörvény kerülend szőnyegre, s azért ezen kérdésnek taglalása e helyütt csak meddő téreni működés volna; mellékesen legyen azonban megérintve, hogy az emiitett változtatást azon pangás tévé szükségessé, melyben akkoriban a bányászat létezett; egyébkint tudjuk, hogyaFuggerékés Turzók ideiben, kiknek kezeiben voltak a bányák, a bányászat sok phasisokon és sok erisiseken ment keresztül. Jogilag vagy jogtalanul történt-e ezen változás, annak megvitatása ismét nem tartozik ide; tény az, hogy jelenleg a nemes ércztelepek nem tartoznak többé a volt földesúr tulajdonához. De másképen áll a dolog az ásványokra, jelesen pedig a kőszénre nézve, mert a kőszén ezelőtt és most is a volt földesúr birtokának tartozékához tartozik. Volt ugyan egy idő, melyben a provisoriumok alatt megfosztatott a földesúr ezen tulajdodonától, midőn tudniillik egy pátens által mondatott ki a kőszénre nézve a szabad kutatás; nem tehát valami jogezímen, hanem hatalom által vétetett el a kőszéntelepeknek tulajdona a földesúrtól. De az alkotmányos állapotok visszaállíttatván, a földesúr is visszaállíttatott előbbi tulajdonába, s bírja jelenleg is a kőszéntelepeket az országbírói értekezlet alapján. Nem akarom azt állítani, hogyha az államnak érdekei azt kívánnák, ne lehessen törvény által megalapítandó szabad kutatás által a földesúrnak a kőszéntelepekre vonatkozó kizárólagos jogát megszüntetni, mert ha éhez hasonló történt az urbériséggel, a szőlő-dézmával s fog hihetőleg előbb-utóbb történni a korcsmatartással, történhetik az a kőszéntelepekkel is; csak hogy ha a törvényhozás ezen telepekkel rendelkezni akar, igazságom, hogy azokat az állam elébb magáévá tegye, ugy a mint azt megváltás utján tette az urbériséggel s legközelebb a szőlő-dézmával s ezekkel csak azután mint más tulajdonával rendelkezett. Minthogy tehát mindezeknél fogva az ásványok, s ezek közt különösen a kőszéntelepek iránti intézkedések nem az urbériség, hanem a bányászat szempontjából indulva ki, lennének történeudők, én ezen kérdést nem itt, hanem a bányatörvénykönyvnek taglalása alkalmával tartom eldönthetőnek^ azért oda terjed alázatos javaslatom, méltóztatnának a nagyméltóságú főrendek ezen szakaszt a szövegből egészen kihagyni, se kérdésnek eldöntését azon időre halasztani, midőn a bányatörvénykönyvnek megvitatása kerülend szőnyegre, s akkoriban az ásványok s igya kőszéntelepek iránti intézkedéseknél nem az urbériség, hanem kizárólag csak a bányászat szempontjából fogunk kiindulni. Mert attól tartok, hogy ha ezen szakasz ugy marad meg, mint most van fogalmazva, kezeink megkötve lesznek, s megakadunk akkoriban, midőn a bányatörvénykönyv tárgyalásánál egyedül a bányászat vezérelveinek megfelelő törvényt fogunk alkotni akarni. S azért újra kérem a nagyméltóságú főrendeket, méltóztatnának ezen szakaszt kihagyni, s addig, mig a bányatörvény elénk nem terjesztetik, az országbírói értekezletnek a kőszénre vonatkozó intézkedését érvényességében fentartani. Horváth Boldizsár igázságügyminister: A kőszéntelepek tulajdona egy ideig az államnak fentartott jogai közé tartozott, és csak az országbírói értekezlet állította vissza a régi elvet, kimondván, hogy az a föld tartozékát képezi. Egyúttal intézkedett az országbírói értekezlet az iránt, hogy az illető telep kit illessen, azaz kit lehessen érteni a birtokos alatt, és kimondotta, hogy ott, hol az úrbéri rendezés megtörtént, ott tulajdonosnak az
