Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-106
CV1. OESZÁGOS ÜLÉS, 129 tekintetik, ki azon földet birja, melyen a telep van, akár volt úrbéres, akár földesur legyen az; ellenben ott, hol a rendezés még nem történt meg, ott a kőszéntelep avolt földesur birtokának tartozékát képezi. Először tehát az állam iránti viszonyt kell tekintetbe venni, és ezt ezen törvény érintetlen hagyja, mert nem tartozik az urbériségi törvény keretébe, ezt a bányatörvénynek kell szabályoznia, ott kell majd kimondani döntőleg, hogy vájjon a kőszéntelepek tulajdona az állam által fentartott jogok közé tartozik-e, vagy pedig a föld tartozékát fogja-e képezni ? Hanem a másik kérdést, véleményem szerint, mármost meg kell oldani, ugy a mint az országbírói értekezlet megoldotta; az országbirói értekezlet megállapodásaitól e téren sem lehet visszalépést tenni. E megoldást foglalja magában ezen §. ugy, a mint a képviselőház által szövegeztetik, t. i. „mindazon jogok, a melyek a bányatörvény értelmében a volt földesurakat megilletik", ebbben a jog fenn van tartva, mert a mi a földesurat nem illette, az nem fogja illetni a volt úrbérest sem ; hanem a mi a volt földesurat megillette az összesités előtt, a rendezés megtörténte után a volt úrbérest illeti meg, mert az a mi a föld tartozékát képezi, lehetetlen hogy mást illessen meg, mint azt, a kit illet a föld tulajdonjoga. Szóval azon elv van benne kimondva, melyet az országbirói értekezlet 1861-ben kimondott. Tehát a viszonyt a földesur cs az állam közt nem változtatja meg, hanem az marad, ugy a mint volt, a miű' ezen viszonyok külön tömeg" által elintézve nem lesznek. Ami azon kérdést illeti,hogy ha most valahol kőszéntelep van az úrbéri rendezés megtörténte előtt, kit fog megilletni a rendezés után? azt ezen törvényben el kell dönteni, mert ez a volt földesúr és a volt jobbágy közti viszonyt érinti. En nem tartom, hogy ez uj jogokat adna, hanem szorosan csak azt tartja fenn, mit az országbírói értekezlet megállapított. Ennélfogva kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak e §-t eredeti szerkezetében meghagyni. Szécsen Antal gr.: Én nem tartom magamat illetékesnek, mélt. főrendek, e kérdésben, és inkább azért szólalok fel, hogy némi fölvilágosítást és megnyugtatást nyerjek az igazságügyi minister ő nagyméltóságától. Megvallom, hogy én a kőszéntelepeknek fontos kérdését egyenesen csak az urFÖRENDI HAPLÓ. l8»/ n . H. béri rendezés alapján megoldhatónak nem vélem, ámbár, amint mondám, magamat e kérdésben illetékesnek nem tartom. A kőszéntelepek oly jelentőséget nyertek, oly jövendőnek mennek eléje, hogy kétségkívül azon földrész, melyen kőszéntelep van, egészen más arányban áll, mint azon földrész, melyen ilyen nincsen. Ha példának okáért a földnek minősége s tulajdonai a rendes eljárás szerint a rendezést könynyüvé tennék, azon körülmény, hogy azon föld alatt egy kőszéntelep létezik, a föld értékét, becsét megváltoztatja. Ekkor nem átalános határozmányok, hanem részletesebb rendezés szerint kellene bizonyos arányokat felállítani, mely arányokban tekintetbe vétetik azon földnek értéke, mely a kőszéntelep által öregbittetik. Ez csekély felfogásom. Ismétlem, nem tartom magam e tekintetetbben illetékesnek, csak felvilágosítást kérek. Másik körülmény, melyet felhozni akarok, az, hogy az előbbi időkben számos kőszéntelepek eladattak, vasutakkal, industriális társulatokkal köttettek e tekintetben szerződések. Minden esetre kívánatos lenne tehát, hogy a törvényben a szerződések érvényesítése iránt intézkedés történjék. A 35. §. mely azt mondja „jelen törvény tárgyát képező jogviszonyok felett hozott jogérvenyes Ítéletek", itt nem alkalmazható, mert ezen szerződések és egyességek nem a jelen törvény tárgyát képező viszonyokra vonatkoznak, hanem oly dolgokra, melyek a jelen törvény által rendezett viszonyokkal összeköttetésben vannak ugyan, de e viszonyok közé nem sorozhatok. Minden indítvány nélkül csak ezen két csekély körülményre akartam a mélt. főrendek figyelmét fölhívni, hogy lehetséges-e a most létező úrbéri törvény alkalmából a kőszéntelepek kérdését is rendezni, és a mennyiben szerződések köttettek volna, az előbb fennállott viszonyok alapján minő intézkedés szándékoltatik tétetni e szerződések fennállására és érvényesítésére nézve ? Horváth Boldizsár igazságiigymiiiister: Mindkét kérdésre bátor vagyok véleményemet elmondani. Az első nehézség ott van, hogy az ilyen földek, melyeknek gyomrában kőszéntelep rejlik, sokkal nagyobb értékkel bimak, és hogy az ilyen földek elosztására nézve nem lehet a közönséges úrbéri szabályokat alkalmazni. Ez tökéletesen he17
