Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-106
\ CVI. ORSZ az, hogy a kormányszék beleegyezése sem szükséges, hanem a dolog egészen a felek szóbeli egyezkedésére hagyatik. Annyi bonyodalom keletkezhetik, annyi peres kérdés támadhat ebből, hogy én megvallom nem vagyok képes e módositványhoz hozzájárulni. Tekintetbe kell venni azon körülményt is. hogy Erdélyben az úrbéri izgalmakon kivül, melyek hála istennek már csillapulásban vannak, még más izgalmak is léteznek, nevezetesen nemzetiségi izgalmak. Ott a jobbágyság zöme körülbelül előrésze épen idegen nemzetiségű. Könnyen azon magyarázat adathatnék ezen intézkedésnek, hogy ez ismét a román nemzetiség ellen keletkezett. Jelenleg a magyar, szász és román nemzetiség Erdélyben, testvérkezet készül fogni. Napról napra nagyobb tért foglal a békés egyetértés. Nem tartanám tanácsosnak, hogy a mélt főrendek ily beszúrás által félreértésre adjanak alkalmat. Azért kérem a mélt. főrendeket, méltóztassanak már politikai okokból is elejteni ezen módositványt, mely jogilag sem indokolható, és méltóztassanak az eredeti szerkezetet megtartani. Bethlen Gábor gr.: Nagyméltóságú elnök, méltgos főrendek! Ezen §-uak értelme nemcsak az, hogy aki 1862. végéig pert nem kezdett, az azután ne kezdhessen, hanem az is, hogy ha nem kezdett, eo ipso a jelen birtokos kezén marad a birtok. Ez által Erdélyben sok szegény nemesi birtokosnak kára történik. A jogügyi bizottság kimondotta véleményében, hogy a mennyiben e §. az urbériségre vonatkozik, azt helyesli, de a mennyihen a majorság czímén birt birtokokra vonatkozik, annyiban nem tartja helyesnek, mert arra ad alkalmat, hogy kiterjed ezen intézkedés azon esetre is, ha a per azért nem indíttatott meg, mert a volt úrbéres időközben maga átlátta, hogy azon ingatlan nem úrbéri természetű, ennélfogva kiegyezett volt földesurával. Méltóztassék a minister ur megengedni, hogy ebben nemzetiségi kérdés nincs. Nemcsak románok azon birtokosok, de sőt azok nagyobb része székely. Ezt előre bocsátva, bátor vagyok arra kérni a méltóságos főrendeket, hogy mint már a tegnapi napon egy hasonló esetben elfogadtatott azon kitétel, hogy, ha az illetők között szó- vagy írásbeli egyesség létre nem jött volna" fogadtassák el a főrendi ház által itt is a jogügyi bizottág véleménye. FŐBEBM Kitté 18 B /„. H. GOS ÜLÉS. 121 Mert mi volna következése annak, ha ezen § így fogadtatnék el ? Az, hogy az illetők azt mondanák: eddig állott a mi egyességünk, de most a törvény tisztán kimondja, hogy többé nem áll, s igy mi vagyunk a birtokosok. Hunyadi László gr.: Nagyméltóságú elnök, mélt. főrendek! Én azt hiszem, hogy a főrendi ház minden irányban igazságos és méltányos akar lenni: igazságos akar lenni az úrbéres és a birtokos osztály irányában. Ezen speciális esetben azt találom, hogy azon legszentebb jog, t. i. a tulajdonjog, némileg sértve van. A ki Erdélyt ismeri, bizonyosan tudni fogja, mily válságos körülményeken mentek azok keresztül, úgyannyira, hogy lehetetlen volt a birtokos osztálynak dolgait rendbe szedni s a pereket a kitűzött időben megkezdeni. (Felhívások: Igaz! ügy van!) Én, méltgos főrendek, azon ellenvetést, melyet ő nagyméltósága tett, hogy az úrbéres osztály nem magyar nemzetiségű, méltóztassék megbocsátani, de azzal torlom meg, hogy a birtokos osztály meg magyar nemzetiségű, (Helyeslés) és habár ez ránk nézve és talán a mélt. főrendekre nézve sem oly nagy mérvű dolog, de mégis némileg indok, és én ezen indok folytán a jogügyi bizottság véleménye mellett maradok. Miske Imre b.: En a magam részéről azt tartom, hogy ezen tárgyban nem arra kell tekintenünk, hogy mily nemzetiség van Erdélyben (Élénk helyeslés), hanem itt csak az határozhat, mi jogos és törvényes, és ezen nézetből valamint azon analógiából kiindulva, hogy tegnap egy tökéletesen hasonló esetben elhatároztuk, hogy a szóbeli egyesség respectáltassék, én azt mindenkor és minden esetben tiszteletben tartani kívánom s azért is a jogügyi bizottság véleményét pártolom. (Helyeslés.) Horvát Boldizsár igazságügyinmister: Nmltgú elnök ur, mltgos főrendek! Bocsánatot kérek, én azon elvet soha sem Írhatnám alá, hogy a törvényhozás egyoldalú szempontok által vezéreltessék. Igaz, hogy a jog és igazság a főczél, mire egy államnak törekednie kell, hanem hogy néha ne alterálhatná a törvényhozás jogi nézeteit politikai szempontból, azt én mint a kormánynak és törvényhozásnak tagja, sohasem írhatnám alá. Bocsánatot kérve tehát, hogy én azon körülményt, hogy Erdélyben nemzetiségi kérdések is vannak, felemlítve ezzel, ha bár igen röviden, átcsaptam a politikai térre; nem akarok tovább csapongani, hanem 16
