Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-105

CV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 105 Ezen eszmének alkalmazását, melynek jogo­sultságát törvény és szokás, gyakorlati előnyét pedig azon tekintet igazolja, hogy az által az ügy­feleknek kiszabatik azon határ, melyen túlmenni követeléseikkel, innen a kiszolgálandó erdőterület­ben maradni nem lehet, a bíróságnak pedig tájéko­zás nyujtatik az ellentétes érdekek közvetítésénél s esetleg megítélésénél, kiterjesztendőnek véli a bi­zottság azon esetekre is, melyekben a volt jobbá­gyok a volt földesúr erdejében úrbéri czímen a rendes faizási haszonvételeken fölül fakereskedést, szénégetést vagy más kivételes haszonvételeket is gyakorolván, a szokásos faizási gyakorlaton túl­menő javadalomnak megfelelőleg az erdőilletmény megszabásánál is túl kell menni a rendes faizási haszonvétel esetére határozott legmagasb területen, s ezen maximumot a bizottság a 28. §-ban meg­szabott 12 holdhoz képest, 16 holdban véli megál­lapitandónak, ezen §-ra téve az alább következő módosított szerkezetet hozván javaslatba, czélsze­rübbnek tartván az úrbéri birtokviszonyok rende­zési módozatára vonatkozólag az úrbéri pernek a tágabb értelmű s enyhébb magyarázata úrbéri el­járással való felcseréltetését. A módosítani javallott 29. §, szerkezete e sze­rint a következő volna: 29. §. „A hol a volt jobbágyok a volt földesúr erde­jében úrbéri czímen a rendes faizási haszonvétele­ken felül fakereskedést, szén égetést vagy más ki­vételes haszonvételeket is gyakoroltak, úrbéri eljá­rás utján eszközlendő becsű alapján határozandó meg azon erdőtér mennyisége, a mely jövőre az 1848. évig élvezett haszonvételeknek megfelel, mely azonban egy egész telek után 16 holdat meg nem haladhat." A többi marad; esak a 29. §. második bekez­désének utolsóelőtti sorában úrbéri per helyett úr­béri eljárás kitétel használtatnék. Elnök: Ha nincs, ki szót kíván emelni, a jog­ügyi bizottság által ajánlott szövegezés elfogad­tatik. Csáky Gyula gr. jegyző' (olvassa a 30. %-t.) Majthényi László b. jegyző': A bizottság ezen §-ra vonatkozó észrevételét a 32. §-nál adja elő, mivel ugyanazon észrevétele mindkét §-ra FŐKSNM fíAFLÓ J8 69 /,!. II. nézve. Azért azt hiszem, hogy majd csak a 32. §-nál kellene a bizottság észrevételét felolvasni. Elnök: Én azt gondolom, hogy talán jobb lenne most felolvasni a bizottság észrevételét. (He­lyeslés.) Majthényi László b. előadó: A 30. és 32. §§-okban foglalt intézkedések nem csak az ott em­lített volt jobbágyokra, hanem a volt zsellérekre is vonatkozván, a hivatolt mindkét §-ban használt volt jobbágyok kitételt a zselléreket is magában fog­laló „volt úrbéresek" 1 kitétellel ajánlja a bizottság feleseréltetni. Pálffy Mór gr.: A törvény itt nem elég vi­lágos ; eddig a hol a volt jobbágyok a faizás hasz­nálatában nem tulajdon határukban, hanem más határban voltak, az erdőt az eddigi törvények sze­rint lehetett más határban is kijelölni, mert a régi törvények csak azt mondják, hogy a mely község tulajdon határában gyakorolta a faizást, annak ugyanazon határban kell kijelölni az erdőt. De azon esetben, ha a községet megilleti ugyan az erdő, de nem a tulajdon határán, mert ott erdő nincs, eddig nem vétetett tekintetbe. — Minthogy itt nincs szóban uj törvénynek alkotása, hanem csak annak törvénybe igta,tása,a mi már előbb ! is volt és nem valami novella indítványoztatik, és mivel azt hiszem, hogy ily esetek több helyen is elő fognak fordulni, nézetem szerint valami módo­sitással gondoskodni kellene erről is. Hogy min­denre törvényt nem lehet alkotni, azt jól tudom, hanem a törvény mégis csak azért van, hogy ki­elégíttessenek az igazságos érdekek; már pedig ok­vetlenül igazságtalanok leszünk, ha oly törvénye­ket fogunk alkotni, a melyek nem alkalmazhatók a I létező körülménvekre. Én e tekintetben figyelmessé akarom tenni a mélt. főrendeket és különösen a minister ur ő nméltóságát azon körülményre, hogy azon közsé­geknek, melyeknek határaikban erdő nincs, de faizás élvezetében még is voltak, ha bár ugyan­azon vidékben is, és minél közelebb, de szorosan véve talán nem épen a határnak tekintetbe vételé­veljelöltetett ki és becsültetett meg az erdő, melyben faizásuk volt. Nálam pl. az az eset, hogy négy község szá­mára e>gy határban érdekökre nézve igen czélsze­ríín fekvő erdő van kijelölve, azonban az úrbéri pör még nem folyt le, ítélet nincs hozva, de a 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom