Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-105

CV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 103 talán csak a későbbi §§-nál kívánják kimondani, akkor visszatérhetünk ezekre is. (Felkiáltások : Most fogadjuk él!) Elnök : Lehet jelenleg is, és csak arra kérem, méltóztassék a szöveget ledictálni. Apponyi György gr. (olvassa) : Az e) pont végéhez jön az „indíttatott" szó után: „a mennyiben ennek elmulasztása az illetők között létrejött, szó- vagy más Írásbeli egyezség által nem igazoltatnék." Elnök : Nincs észrevétel? Horvát Boldizsár igazságügyi minister: Fájdalom, én a kormány részéről a módosításhoz nem járulhatok. Azon praescriptiót, melyet a pátens felállított, a mélyen t. indítványozó urmaga is elismerte, és a melyet a pátens 36-ik §-a foglal magában, t. i. hogy azon kérdés, vájjon ezen praescriptiót felfüggesztheti-e valami vagy sem, minden egyes concret esetben a bíróság van hivatva eldönteni. Azért ezt minden egyes kérdésnél külön kijelölni feleslegesnek tartanám, annál is inkább, mert cynosurául méltóztatott venni az úrbéri pátenst és az j úrbéri pátens semmi ily kivételnek helyet nem adott | és én nem tartanám czélszerűnek az ily módosít- j vány felvételét azért sem, mert a 85. §-ban ki van mondva, hogy a mennyiben jogérvényes Ítéletek ; vagy egyezségek jöttek létre, azon egyezségeket és ítéleteket ezen törvény érintetlenül hagyja. Már most ha azon átalános törvény, azon intézkedés, mely a 86-ik §-ban foglaltatik, kielégítő, megnyugtató, felesleges ezen §-ba tenni; ha nem kielégítő és megnyugtató, akkor minden 3-ik §-nál kellene ilyen módositványnyal előállani. En nem tartanám czélszerűnek azt, hogy ami átalánosan ki van mondva, véletlenül egyes §§-ban ismételtessék, mert ez gyengítené az átalános §-nak erejét és hatását. De mélt. főrendek! különben sem lehetne egy törvénybe bevenni azon kifejezést: „szóbeli vagy írásbeli", mert az egyesség között szerintem nincsen különbség, akár szóval, akár irásbelileg történt, mert mindig az határoz, hogy jogérvényesen köttetett-e, ; mi felett pedig minden egyes esetben a bíróság határoz. Azért kérem, méltóztassék ezen módositvány mellőzésével a szövegezést elfogadni. Majthényi László b. előadó: Ha jól értettem, gróf Apponyi György ő nméltósága a módositvány által nem azt akarja elérni, hogy az úrbéri nyíltparancsban kitűzött s az ideiglenes törvénykezési szabályokban elfogadott záros határidők kiterjesztessenek; hanem azt kívánja, hogy azon esetekben, melyekben a záros határidő elmulasztása a felek kölcsönös megegyezésével történt, a kereset ezentúl is megindítható s a maradványföldek fölszámításának helye lehessen. Tagadni nem lehet, hogy az úrbéri nyiltparancs kitűzte azon záros határidőt, melyben a rendbeszedési keresetek meginditandók voltak, és pedig az úrbéri bíróságok szervezésétől számított egy évre; ezen bíróságok pedig tudvalevőleg 1856-ban szerveztetvén, az 1857. év folyama volt csakugyan azon idő, melyben az emiitett keresetek meginditandók voltak, ezen határidő kiterjesztése annál kevésbé lehetett czélja az ő nméltósága által javaslóit módosításnak, mert az ideiglenes törvénykezési szabályok az úrbéri nyiltparancsotcsak alaki tekintetben, helyezték hatályon kívül, mig anyagi tekintetben, az 1832—6. és 1848-ki törvényekkel lényegben való egybehangzásnál fogva, érvényben hagyatott. A bizonyos igények érvényesítésére kitűzött határidők s az elmulasztáshoz csatolt jogkövetkezmények, mint az elévüléssel rokon természetű kérdések, a törvény anyagi részébe tartoznak. Az igazságügyminister ő nméltósága azon állítására, hogy a mi egyesség által fentartatott, különben is érvényben maradván a javaslóit záradék felesleges, azon észrevételem van, hogy ha gróf Apponyi ő méltósága módositvány a elfogadtatik, azon esetekben, hol a mulasztás kölcsönös megállapodáson nyugvónak igazoltatik, a kereset megindítása esetében a bíró kötelezve van az ilynemű kérdések megítélésére, ellenben, ha a módositványban jelzett fentartásnak helye nincs, akkor a bíró az ily kereseteket, mint a záros határidő multával elkésetteket, hivatalból fogja visszautasítani. A gróf Apponyi ő nméltósága által javaslóit módosítást, melyet indok és czél tekintetében méltányosnak tartok, a nélkül, hogy a fennálló törvények hatályát csonkitaná, pártolom. Elnök : Nincs a ki szót kivan emelni ? (Nincs!) Méltóztassanak tehát azok, kik elfogadják Apponyi György gr. azon módositványát, mely szerint az e) pont eképen hangzanék: „a hol a maradványokra