Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-105

€V. ORSZÁGOS ÜLÉS. 99 nézve határozni kell. Egyik az eredeti szerkezet, ugy a mint azt a képviselőház átküldötte; másik a jogügyi bizottság véleménye, mely szerint minden megszorítás nélkül szabad egyezkedésre lenne hagyandó az ügy elintézése; harmadik pedig az, mely közelebb áll az eredeti szerkezethez, t. i. az egyezkedést bizonyos minimum mellett megengedni, de a viszonosság elvénél fogva azt mindkét félre kiterjeszteni. A házszabályok szerint a tárgyalás tárgyától legtávolabb állóra, t. i. az eredeti szerkezetre, azután Cziráky ő nméltósága módositványára kell szavaznunk, és ha ezek el nem fogadtatnának, akkor kerül a sor a bizottság javaslatára. (Helyeslés) Méltóztassanak azok, kik az eredeti szerkezetet elfogadják, felállani. {Megtörténik) A többség nem fogadja el. Most méltóztassék a Cziráky ő nméltósága által formulázott módositványt felolvasni. Cziráky János gr.: Bocsánatot kérek, én részemről csak megpendítettem az eszmét, kijelentvén, hogy az eredeti szöveget csak azon módosítással, melyet előadtam, fogadnám el. Engem különben, mint Vay ő nméltóságát is kielégít a jogügyi bizottság szerkezete. Egyébiránt módositványom szövegének összhangzásban kellene lennie azzal, mit az irtványokra nézve javasoltunk, s ugyanazon kifejezésekkel kellene azt formuláznom, a mire nézve néhány percznyi türelmet kérek a méltóságos főrendektől. Szécsen Antal gr.: Mielőtt a szavazásba bocsátkoznánk, bátor vagyok azon kérdést intézni a nméltósága ministcr úrhoz, minő adatok alapján állapíttatott meg ezen egy harmad arány ? Horváth Boldizsár igazságügyminister: Mind énekeli itt kijelenteni, méltóságos főrendek, hogy én a •viszonosság elvét csak in abstracto tartom teljesen igazságosnak, de ezen esetben nem tartom valósithatónak gyakorlatilag véve a dolgot. Mert ha kimondjuk, hogy valamint a volt úrbéresnek meg van joga a harmadrész felajánlására, viszonylag a volt földesúrnak is jogában álljon: választani a pénzváltság, vagy a birtok egy harmada közt, akkor az egyik optio a másikat paralysálni fogja. Én tehát a viszonylagos optiót itt gyakorlatilag kivihetetlenek tartom, s a kormány nevében inkább a jogügyi bizottság véleményét volnék hajlandó elfogadni. A mi egyébiránt azon kérdést illeti, mi vezette a kormányt abban, hogy az egyezkedés feltételét a birtokrész egy harmadára mint minimumra szállítsa le : ebben a kormányt csak az opportunitás elve vezette és azon tapasztalat, hogy az úrbéri perekben a kiegyezkedés leginkább ezen alapon történt. En felszólítottam az ország legfőbb törvényszékét és a kir. táblát, hogy nyilatkozzék az iránt, mily alapon történtek ezen földátengedések iránt az egyezkedések. Itt azt tapasztaltam, hogy az alapok igen eltérők Vio-tŐl 2

/.3-ig; leginkább azonban a főtörvényszék azt tapasztalta, hogy az egyesség rendesen ugy sikerült, hogy V

3-ot kapott a volt földesúr, 2

/g-ot pedig megtartottak a volt úrbéresek. Ennélfogva mi is azon utat vettük cynosurául, melyet a gyakorlati élet legczélszerübbnek jelölt ki. Itt elv nem forgott fenn. Szögyény-Marich László : Az igazságligyminisf r ur által az mondatott, hogy e módosításnak a törvényben való felvétele a tapasztalás által az egyességnek elért eredményéhez van alkalmazva ; én ezt nem akarom annyira önkényesnek felvenni, hanem azt hiszem, hogy egy harmad rész képezi körülbelül tőkéjét azon állománynak, melyhez joga lett volna a volt földesúrnak, ha az ezelőtti viszony fennállása mellett a maradványföldekből sessiók képeztetnek vala. Egyébiránt a mi a kérdést illeti, én tökéletesen Cziráky és Apponyi grófokkal szavazok, mellőzve azon indokokat, melyeket ők felhoztak, s részemről súlyt fektetve arra, hogy a viszonylagosság kimondása által nem csak a perek kevesbülnek és eleje vétetnék annak, hogy *a dolog hasznos úrbéri kutatásokkal és számításokkal hozassák tisztába ; hanem a perek egészen meg fognak szűnni. Mert ha nem csak az egyik, hanem a másik fél is fel lesz jogosítva arra, hogy kínálja meg a másik félt egy harmaddal, akkor semmi per sem fog lenni. Szécsen Antal gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Azon fölvilágositás után, melyet az igazságügyminister ; ;ő nagyméltósága adni méltóztatott, Cziráky gróf módositványát nem fogadhatom el. Ha meg lettem volna ^győződve arról, hogy a szóban levő arány, oly adatokon alapszik, melyek minden egyesség szerint ;a jogosságnak és méltányosságnak teljesen megfelelnek, akkor a mellett szavaztam volna. "Miután, azonban itt