Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-105

96 CV. ORSZÁGOS ÜLÉS. litett, egész kiterjedésében nem osztom, de megvallom, hogy a törvénynek ily szerkezete mellett mégis keletkezhetnének aggályok, mert én az eloszlató momentumot azon kifejezésben találom, hogy legelő és erdő-illetményt csak az urbérben megállapított telki állomány mérve után követelhetnek. Szécsen gr. ő excellentiája sem- merítette ki egészen a kérdést, mert az úrbéri rendezés két módon hozatott be; először behozatott Mária Therézia alatt az urbárium, de behozatott később az urbért pótló szerződések alapján, és nem egyszer történt, liogy a Mária Therézia alatt behozott urbáriumban megállapított telki állomány fölebb emeltetett. Én azt hiszem, hogy a törvényhozó akaratának ily szövegezés meg nem felelne, s azért én is bátor leszek egy kis módositványt ajánlani, a mely talán minden aggályt megnyugtathatna. Módosításom következő: „ezen földek a volt földesuraknak járandó s a birtokosok által fizetendő kárpótlás mellett a jelen birtokosnál maradnak; anélkül azonban, hogy a birtoktöbblet után a volt jobbágyokat a legelő és erdő elkülönítésnél nagyobb legelő és erdő-illetményre jogosítaná, minta menynyit az urbérileg megállapított telkeik mérvéhez képest követelhetnek." Apponyi György gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Ha így maradna a szerkezet, a mint szól, én most tökéletesen meg lennék nyugtatva. Hanem mihelyt annak változtatása forog kérdésben, akkor megvallom, sem az egyik sem a másik eddig felhozott módosítást részemről jónak nem tartom. Mihelyt nem akarjuk azt kimondani, hogy többre a volt jobbágyoknak igényök nincs, mint az urbérben megállapított mennyiségre, akkor sokkal jobb, ha azt mondjuk egyszerűen: „anélkül azonban, hogy a volt jobbágyoknak e birtoktöbblet után legelő vagy erdő-illetményre igényök volna." Ez sokkal világosabb, és ha már változtatni akarunk, akkor igy változtassuk. Pálffy Mór gr.: A szabályok értelmében azt hiszem, van még szavam. Elnök: Igen is, tessék szólani. Pálffy Mór gr.: Én tökéletesen megnyugszom ő nagyméltóságának a minister urnak felvilágosításában, és nincs is kétség abban, hogy ha a biró elé kerül ezen kérdés, az soha sem fogja máskép eldönteni, mint úgy, hanem a törvényt nem csak a biró, de a nép számára is készítjük, és mi, kik a nép között élünk, nagyon jól tudjuk, hogy a nép mily vérmes reményeket szokott táplálni, és mihelyt a nép azt olvassa, hogy „nagyobb", azt fogja belőle magyarázni, hogy ő többre tarthat igényt. Én tehát bátor vagyok azon szerkezetet ajánlani, melyet az előbb előhozni szerencsés voltam, vagy a mit Apponyi gr. ő excell. ajánlott. Elnök: Kérném tehát írásban beadni. Apponyi György gr.: Épen most irtam le, és miután itt, mint minden javításnál ugy szokott történni, hogy a szerkezetnek grammaticai formája szenved, ennélfogva a második bekezdést felolvasom a módositványnyal együtt. Az eredeti szerkezet igy szól: „Ezen földek a volt földesuraknak járandó és a birtokosok által fizetendő kárpótlás mellett a jelen birtokosoknál maradnak." Idejön a módosítás: „anélkül azonban, hogy a volt jobbágyoknak a birtoktöbblet után erdő és legelő-illetményre igényök volna". (Helyeslés.) Elnök: Nincs észrevétele ő nagymélt. a minister urnak ? Horvát Boldizsár igazságügyi minister: Nincs. Elnök: Tehát méltóztassanak azok, a kik gr. Apponyi módositványát elfogadják, azt felállással nyilvánítani. (Megtörténik) A többség elfogadja. És most méltóztassék az egész §-t felolvasni azon módositványokkal, melyet a jogügyi bizottság tett egyrészt, és melyet gr. Apponyi ő excell. tett. Apponyi Albert gr. jegyző' (olvassa a kijavított szerkezettel a 14. %-t). Apponyi Albert gr. jegyző (olvassa a 15-ik %-t). Majthényi László bizottsági előadó: Erre a bizottságnak következő észrevétele van: „A zsellértelkek a régibb törvények szerint kültartozmánvokkal rendszerint ellátva nem lévén, mennyire mégis ilyeknek kivételesen a zsellérek birtokában volnának, ezeket a bizottmány sem a maradványok közé sorolhatóknak, sem az ezekre megállapitott módozat szerint megváltandóknak nem tartja, hanem az azok után járó szolgálmányok megváltásának találja helyét a 89. §. értei-