Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-105

CV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 97 mében, B annálfogva módositást hoz javaslatba, mely szerint a 15. §. szövegezése a következő volna: 15. §. „Zsellértelkek belsőségeinél maradvány felszámításának helye nincs. Ha azonban ilv telkekhez külső földek is tartoznak, az ezek után járó tartozások a zsellérek által a 89. szakasz értelmében megváltandók." Elnök: Van észrevétel ? Horvát Boldizsár igazságügyminister: A kormánynak semmi ellenvetése nincsen. Elnök: Ha nincs senki, a ki szót kivánna emelni, a mélt. főrendek e módositást elfogadják. Apponyi Albert gr. jegyző {olvassa a 16-ik %-t). Majthényi László b. jogügyi bizottsági előadó: A jogügyi bizottság részéről itt a következő észrevétel fordul elő : „Miután a maradvány földekért kárpótlás jár. a zsellértelkek kültartozmányai pedig nem maradványt képeznek, hanem az azoktól járó tartozások megváltatnak: a 16. §-ból a 15. §-ra való hivatkozást mellőzendőnek véli a bizottmány, s ennek folytában ezen §. eképen szólana: 16. §. „A 14. §. esetében járó kárpótlási öszveg", a többi megmaradván." Pálffy Mór gr.: Gondolom a házszabályok értelmében nem lehet előbb ezen §-t elővenni, mint a másik, vagyis a 89-ik szakasz, melyre itt hivatkozás történik, eldöntve nincsen. Majthényi László b. előadó: Ő nméltóságának arra van észrevétele, hogy e §. addig nem dönthető el, mig a 89-ik §. nem döntetik el, mely csak később kerül tárgyalás alá. De ugy hiszem, hogy a bevett szokás és a tárgyalásnak menete gyakran szükségessé teszik valamely későbbi §-ra való hivatkozást; azért ugy gondolom, hogy ő nagyméltóságának ezen aggodalma nem alapos. Cziráky János gr.: Annyival is inkább mellőzhetőnek hiszem ezt, mert azon §-ban csak a kárpótlási összeg van szabatosabban körvonalozva. Mi most csak elvileg azt mondjuk e §-ban, hogy kárpótlás mindenesetre nyújtandó, de hogy milyen FŐRENDI NAPLÓ. 18»/„. II. legyen az, az a 89-ik §-ban fog meghatároztatok (Helyeslés.J Elnök: Ha azon későbbi §. talán a számozásban változnék, ezt itt is pótolni lehetne, de most mindenesetre eldöntendőnek gondolom a §-t; méltóztatnak elfogadni a §-nak a bizottság javaslata szerint való szövegezését? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Apponyi Albert gr. jegyző (olvassa a 11-ik %-t). Majthényi László b. előadó: A bizottság által javaslatba hozott módosítás szerint ezen §. ekép volna szövegezendő: ,17- §• A 14. és 15. szakaszok eseteiben a felek szabadon egyezkedhetnek a fölött, hogy a volt úrbérest terhelő pénzváltság helyett a földek egy része engedtessék át a volt földesúrnak." Elnök: Nincs észrevétel? (Nincs) Elfogadtatik. Horvát Boldizsár igazságügyminister: Méltóságos főrendek! Nagyon óhajtottam volna, ha megmarad vala az alsóház formulázása azért, mert a kormány ezen §-nál, mint átalában az egész törvényjavaslatnál, a fősúlyt arra helyezte, hogy elmelőzze azon akadályokat, melyek az úrbéri perek gyors lefolyásának útjában állanak. Tudjuk, hogy a volt földesurak és a volt úrbéresek között leginkább az ilyen természetű földek osztálya feletti kérdések képezik a legnagyobb akadályokat; s minél nagyobb tért hagyunk a szabad egyesség utján való elintézésre, annál továbbra marad függőben a per általi eldöntés. Ennélfogva sokkal czélszerübbnek tartom, hogy a törvényhozás mondja ki azt, hogy igenis lehet egyességileg intézkedni, de egyszersmind imperative mondja ki azt is, hogy kinek részéről használtathassák az optió. Annálfogva kérem nem ugyan elvből, mert arról itt alig lehet szó, hanem csupán azért, hogy az úrbéri perek gyorsabb lefolyása eszközöltessék, méltóztassanak ,az alsóház szövegezését megtartani. Cziráky János gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Részemről tökéletesen tudom i méltányolni azt, mit ő nagyméltósága az igazságügyminister ur elénk terjesztett, de csak ugy, hogy az optio visszonlagosan fogadtassék el, mert quod uni justum alteri aequum. De hogy az egyik 13