Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-105

CV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 95 erdő-illetményen felül nagyobb illetményre jogo* sitanáfól". Szécsen Antal gr.: Nekem ugyan e tekintetben aggodalmam nem volt, hanem most ő nagyméltósága előterjesztése folytán ugy látom, hogy az eszme nincs oly szabatosan kifejezve, hogy ahoz aggály egyátalában ne férhetne, mert én megvallom, hogy a magam részéről egészen másként fogtam fel a szöveget. Azért azt hiszem, hogy Pálffy gr. ő nméltósága aggodalmát az által lehetne megszüntetni, hogy ha az: „urbérben megállapított" szavak helyett, az: „úrbéri táblába bejegyzett" szavakat tennők. Horváth Boldizsár igazságügyminister: Nméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Egy kis felvilágosítással tartozom. Mivel már az első bekezdésben azon közbeszurást méltóztattak tenni, hogy azon földek, melyeket a volt jobbágyok az állománynak akár az urbérben, akár későbbi rendbeszedés alkalmával megállapított mérvén felül bírnak, tehát itt ki van fejezve azon eszme, hogy ne pusztán az eredetileg behozott úrbéri táblák képezzék a cinosurát, hanem ha későbben pl. egy bírói ítélet keletkezett s az által reetificáltak az úrbéri táblán, ezek is zsinórmértékül szolgálnak. Tehát ugyanezen eszmét itt a végén is ki kellene fejezni. Ezen kifejezés „urbérben" igen átalános, mert úrbér alatt nem csak azt kell érteni, mi a Mária Terézia által behozott urbáriumban meghatároztatik, hanem érteni kell azt is, mit később a helytartótanács által mint az úrbéri perek legfőbb törvényszéke által ilyenül megállapított. Ha egyszer specificumra megyünk által, akkor szükségesnek tartom mindkettőt specifikálni, t. i. ki kell mondani, hogy : a mennyit az úrbéri táblában vagy a későbbi rendbeszedés alkalmával megállapított telkek mérvéhez képest követelhetnek. (Helyeslés.) Elnök: Bocsánatot kérek, ha csakugyan forog fen kétely, s van aggályra ok, azt gondolom, azoknak az által lehetne legkönnyebben elejét venni, hogy ha határozottan kimondatnék, hogy ezen birtoktöbblet egyátalában nem ad jogot külön legelő- ós erdőilletményre. Apponyi György gr. : Én azt gondolom, méltóságos főrendek! hogy %en sok módja van egy és ugyanazon eszmét kifejezni, hanem igyekeznünk kell megtalálni azon módot, mely a legjobb, a legvilágosabb. Én csak a magam nevében szólhatok s így meg kell vallanom, hogy ezen szerkezetben ugy a mint előttünk van, egyátalában nem találok kételyre okot; mert akár az mondassék, hogy ezen birtoktöbblet után vagy czímén nem követelhet, akár pedig az mondassék, hogy ezen birtoktöbblet nem jogosítja fel őt arra, hogy akár legelőből, akár erdőből bármit követelhessen azonfelül, mit az urbérben megállapított telkei után követelhet, — mindkettőt oly világosnak tartom, hogy én igazán sajnálnám, ha a képviselőházat oly módosításra kellene felszólítani, melyet motiválni nem tudnánk; mert én ugyan igen helyesnek tartom mindazt, mit az elnök ur, mindazt mit Cziráky és Szécsen grófok mondottak, de azért az eredeti szövegezés helyességét én nem tudnám tagadni. Szécsen Antal gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! A mi azon kifejezést illeti, hogy : „mint a mennyit az urbérben megállapított telkeik mérvéhez képest követelhetnek" én azt szabatosnak, és jogtudományilag véve fel a kérdést, olyannak tartom, mely minden kételyen felül áll, hanem átalános szójárás szerint az „úrbér" kifejezést, egyátalában az úrbéri viszonyokra alkalmazva, annak azon értelmezés is adathatik, mert ezen szó használtatik „mérvéhez képest", — hogy az urbérben megállapított telkeik mérvénél többet nem követelhetnek. Ha pl. egy egész úrbéri telek arányában és mérvében ennyi meg ennyi jár, ha a maradvány földek egy fél vagy egy negyed telket képeznek, nem követelhetnek ezen fél vagy negyed telek számára többet, mint, egy egész telek mérvéhez képest y

2 vagy Yá telekre nézve az urbérben megállapítva van. Én tehát itt kételynek helyét igenis látom és nem tudom, hogy miért ne lehetne itt ezen kételynek elhárítására világosabb szerkezetet felvenni. Horvát Boldizsár igazságügyi minister: Legyen szabad a közös megnyugtatás végett egy szerkezetet ajánlanom, a mely, azt hiszem, hogy az eszmét teljesen kifejezi, és minden kétértelműséget ki fog zárni. Ha azt mondjuk, ezen szavaktól kezdve: „birtokosoknál maradnak a nélkül azonban, hogy a birtoktöbblet után a volt jobbágyok a legelő és erdő elkülönítésnél nagyobb legelő és erdő-illetményt követelhetnének", — ez azt kisaem, elég világos lesz. (Helyeslés.) Majthényi László b.: Én ugyan, azo» agj gályt, melyet itt Pálffy Mór ő escellentiája felen*-