Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-37

XXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 183 törvényjavaslatban átalában azt látom, hogy a királynak eme joga a számvevőszék elnökének candidationalis joga által korlátolva van. De továbbá a magyar közjog szerint a magyar törvényhozásnak három tényezője van: az alsóház, a felsőház és a király, és ennélfogva az egyik tényezőnek nincs joga a másik mellőzésével ezen candidálási jogot gyakorolni. Nem ismerem el, mélt. főrendek, azon átalános^fölfogást, hogy a pénzkérdésekben csak az alsóház legyen illetékes. Lehetnek és vannak is bizonyosan más országokban alapos okok, a miért ez azokban ekként gyakoroltatik; Magyarországban is igy lehetett ez annakelőtte, midőn még nem mindenki fizetett adót; de jelenleg, midőn minden ember adózó, midőn a mélt. főrendiházban képviselt egyének vagyona az ország ^ ägyonának majdnem felét képviseli, nem ismerem el ezen felfogás jogosultságát. De méltóztassanak megengedni, van még egy más ellenvetésem is. A törv.-javaslat szerint a számvevőszék elnökének állását nem látom eléggé határozottan körülírva ; nem is minister, ele mégis oly valami, mint a minister, sem a minister alatt, sem fölötte nem áll. Attól tartok, hogy annyi lesz a hivatal, annyi lesz az ellenőrzés, hogy utoljára az ország meg sem fogja találni, hogy kit vonjon feleletre. Még egy igen téves bonyodalomra vagyok bátor figyelmeztetni a mélt. főrendeket, ez pedig a következő: Hogyha a számvevőszék fölállittatik, annak elnöke, bizonyosan azon politikai pártnak lenne kifolyása, mely jelenleg az országgyűlés többségét képezi. Elismerem, és meg vagyok győződve arról, hogy annak elnöke a saját pártbeli financzministerrel igen jó egyetértésben és harmóniában fog működni, és akkor az ellenőrzési műtéteit bizonyosan elő fogja mozdítani, de minden tiszteletem mellett is, melylyel ezen számvevőszéki elnök iránt viseltetem, nem képzelhetem magamnak azon egyetértést, melylyel viseltetni fog ezen élethossziglan kinevezendő elnök azonpénzügyminister iránt, ki az ellenkező politikai pártból fogna ő Felsége által kineveztetni; és alig hiszem, hogy ily pénzügyminister ellenében ezen elnök az ellenőrzési műtéteit elő fogná mozdítani, hanem bizonyosan nehezíteni. Továbbá az mondatik, hogy ily számvevőszéket minden rendezett államban fölállítanak, és azért, mivel más országokban igen is helyesen működnek, szükséges, hogy Magyarországban is fólállittassék. Ezen érvet, méltóztassanak megengedni, de egyátalában nem fogadhatom el, mert abból, hogy valamely közeg más országokban ezélszerüeu és helyesen működik, nem következik, hogy ugyanazon közeg Magyarországban is ezélszerüeu és helyesen működjék és szükséges is legyen. Tudom én igen jól, hogy ily államszámvevőszékek felállíttattak Angiiában, Olaszországban, Spanyolországban, sőt még az örökös tartományokban is, és tudom azt, hogy azok a végett állíttattak fel, hogy a számadások helyességét ellenőrizzék és hogy a pénzügyi ministert jó gazdálkodásra kényszerítsék. De kérdem, eléretett-e ezen czél? Merem állítani, hogy nem. Spanyolország, Olaszország és az Örökös tartományok minden tökéletesen vezetett ellenőrzési hivatalok mellett sem birták megakadályozni a rósz gazdálkodást és a pénzpazarlást, sőt Angliában mindamellett, hogy számvevőszék ott is létezik, a toryk nem tudnak jól gazdálkodni, mig a whig-ek mindig tudnak ügyes és jó pénzügyministert teremteni. A pénzügyi helyzet jósága nem a számvevőszéki ellenőrzés eredménye, hanem a jó pénzügyministeré, a kit pedig az országgyűlés amúgy is ellenőrizhet és jó gazdákodásra kényszeríthet. Nekem még egy igen fontos okom van, mely rám nézve a legerősebben hat. Az eddigi ellenőrzésiközegaz országnak mintegy 30,000 írtjába került, mig az újonnan fölállítandó, hogyha mindazon rendelkezések, melyek ezen törvényjavaslatban foglaltatnak, keresztülvitetnek, legalább 200 ezer forintba fog kerülni. Én azon véleményben vagyok, hogy egy oly országban, mint a mienk, melynek még igen sok beruházásra van szüksége, a melyeket pedig noha jövedelmezők lennének, megtenni képesek nem vagyunk, a törvényhozó testület kötelessége ügyelni arra, hogy az államháztartás rendj ben legyen, kevesebbet költsünk mint a menynyit beveszünk; ha pedig kölcsönt veszünk a beruházásokra, azon beruházások olyanok legyenek, melyek okvetlenül kamatoznak, bennünket gazdagítanak, nem pedig nélkülözhető hivatalokra fordíttassanak. Mindezeknél fogva tehát, miután az állatnj számvevőszék fölállítását nem tartom czélszerünek, í mivel a törvényjavaslatban foglalt intézkedések a | magyar közjog alapelveivel ellenkeznek, miután