Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-31

166 XXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. phrasisokkal a szabadelvüség egyik főaxiomájának kikiáltatik, a mivel az általam mélyen tisztelt s épen minden iránybani teljes erkölcsi függetlensége miatt az egész országban nagyrabeesült jeles igazságügyi ministerünket távolról sem akarnám értetni s bármely más meggyőződésnek jogosságát sem veszem kérdésbe — csupán ezért mondám — a mélt. főrendek ily eszmének, a tényleges viszonyok számbavételének mellőzésével, feltétlenül nem hódolhatnak s független törvényhozói kötelességök érzetében, bármily vélemény áramlatba magukat sodortatni nem engedhetik, mely saját alapos meggyőződésökkel és mint a fenforgó törvényjavaslatra nézve bátran kimondani merem, az ország minden rendű lakói egy igen szép részének meggyőződésével ellenkezik. Mindezeknél fogva tehát én a testi büntetés eltörlésének elvét egész kiterjedésében magamévá tevén, s azon napot, melyen ez lényeges érdekek sértése nélkül minden irányban foganatositható lesz, talán élénkebb örömmel fogván üdvözölni, mint sokan, kik most csak hallgatva vettek részt a törvényjavaslat létrehozásában; azt vélem, hogy a közakarattal elfogadott elvnek, tényleges viszonyaink közt a módosított törvényjavaslattal egyelőre tökéletesen elég lenne téve. De miután a jogi választmány által javalt módosításoknak, ha nem is egyedüli, mégis mindenesetre főindoka az volt, hogy a testi büntetés rögtön végleg azért nem töröltethetik el, mert az e helyett kisebb vétségekre és rendőri kihágásokra alkalmazandó szabadsági és pénzbeli büntetések iránt, valamint az azoknak foganatosithatására szükséges eszközökre nézve kellő intézkedések még nem léteznek ; gr. Csáky László indítványa szerint pedig az alkotandó törvény foganatbavétele épen ezen nélkülözhetlen előkészületek létrehozásától feltételeztetnék; minek folytán az igazságügyi minister ur határozottan kijelentette, hogy a törvény saját felelőssége alatt csak ezeknek teljesedése után fog gyakorlati érvényt nyerni; ezen okoknál fogva és ily értelemben gr. Csáky László urnak indítványát nem ellenzem. (Helyeslés.) Kénytelen vagyok azonban befejezésül abbeli aggályomat nyilvánítani, hogy ha ezen törvénynek inditványozoít toldaléka sokáig csupán papíron maradand, ez a közérdekre nagyobb hátránynyal fogna lenni, mint más törvényeknek, melyek szintén ujabban alkottattak, még mindig elmaradt foganatosítása. Mert ha a népnevelési törvénynek végrehajtása nehézségekkel találkozik is, azért a közoktatás a már fennálló tanodákban akadálytalanul folytattathatik. — De ha jelen törvény 1-ső §-ban a testi büntetés teljes eltörlése kimondatik s ezen törvény szentesítést nyer, bármily feltételekhez í legyen annak foganatosítása az utolsó §-ban kötve, j ezen büntetés alig fogván többé alkalmaztatni, a ! bűntelenség aggasztó mérveket ölthetne magára. — j Remélve tehát, hogy az igazságügyi minister ur erre, a közbiztonság érdekeinek megóvása tekintetéből, különös figyelmet forditand: az indítványozott módosításhoz én is hozzájárulok. (Helyeslés.) Vécsey József b.: Nagyúréit, elnök! mélt. főrendek! Midőn az előttünk fekvő törvényjavasj lathoz egész átalánosságban szólni kívánok, részemről azt ugy a hogy a kormány részéről előterjesztetett és a képviselőház által elfogadtatott, én ezen tisztelt háznak is elfogadásul ajánlani bátor vagyok, teszem ezt nem csak azért, mert magam is követője vagyok azon fenkölt szabadelvű és nemes elveknek, melyeket a főrendiház több tagja imént hirdetett, melyeket a jogügyi bizottság is magáénak vall és melyeket az igazságügyéi* ur ő excellentiája előttünk oly ékes szavakkal ecsetelt, hanem teszem azonkívül azért is, mert részemről nem osztozom azon aggodalmakban, melyeket talán némelyek kebelében ezen törvénynek rögtöni alkalmazása, illetőleg életbeléptetése kelteit, melyet legalább itten némelyek ' kifejeztek. Á mi az érvelést illeti, nehéz valamit mondán azok után, melyeket igazságügyminister ur ő excellentiája e helyen már elmondott és részemről csak némely átalános megjegyzéseket leszek bátor véleményem indokolásául előadni. Nem bocsátkozom mélt. főrendek! azon elmé' leteknek fejtegetésébe, melyeknek egyik kifolyása • azon mozzanat, mely itt bíínfenyitő eljárásunkban I czéloztatik. Nem is feszegetem, nem pártolom azon j hatást sem, melylyel az illető bűnösökre lehet a fenyíték e neme: részemről döntő már maga azon érv is, hogy minden kínos torturának az emberi méltóság minden lealacsonyitásának látása a közönségre nézve mily káros befolyást gyakorol. Maga azon tény is, hogy ily látványoktól ezen: túl megkímélve leszünk, szerintem a polgárisodásra i és az erkölcsiségbe oly hatással, oly dús eredmény-