Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.
Ülésnapok - 1869-28
142 XXVni. ORSZÁGOS ÜLÉS. kor, mikor ezt tüzetes tanulmányozás tárgyává tettük, meggyőződésem szerint nem lett volna szükségünk arra, hogy azokat mint toldalékot a mélt. főrendeknek javaslatba hozzuk; nem, azért, mert kettőre nézve ugy is az áll, hogy magokat a pesti tőzsdének szabályaihoz alkalmazzák; nem a másik kettőre nézve, mert ezeket illetőleg azon felvilágosítást nyertük, hogy a perrendtartás szabályai szerint járnak el; nincs tehát semmi szükség, hogy ezekre nézve világosan és határozottan |kimondjuk, hogy csak annyiban javasolhatjuk elfogadhatónak, a mennyiben a pesti tőzsdebiróság elveihez vannak alkalmazva. A mi pedig a jövőben hozandókatilleti, miután most egyenesen törvényben ki van mondva, hogy azokra nézve mindig felsőbb jóváhagyás szükséges, a magas kormány pedig nem fog oly elveket itt megállapítani — fel sem tehető — melyek az átalános törvénykezési rendszer vagy pedig a pesti tőzsdebiróság elveivel ellenkezők volnának, én részemről azt bátorkodom a mélt. főrendeknek ajánlani, hogy ezen nyert felvilágosítások után a jogügyi bizottság által javasolt hozzátétel kihagyásában megnyugodni méltóztassanak. Szögyény! László: A kereskedelmi minister ur azon felvilágosítást adta, hogy vannak vidéki tőzsdék és gabnacsarnokok, melyeknek egy része contentiosus esetekben a pesti tőzsdénél szokásos eljárás szerint, mások pedig az ujabb polg. perrendtartáshoz alkalmazkodva járnak el. Ha ez ugy van, akkor ezen utóbbiak a méltóságos főrendek bizottsága által javaslott módosítás elfogadása esetében nem fognának működhetni. Mert a, módosításnak értelme az, hogy a melyeknek bíróságai a pesti tőzsdebiróságnál létező szabályok szeriut alakultak, csak azon csarnokok működhetnek; ez pedig szerintem sem méltányos, sem igazságos, miután azon kereskedelmi csarnokok, melyek az ő bíróságaik eljárását az ujabban megállapított perrendtartásra alkalmazták, szerintem törvényesebben jártak el, mint a melyek a régibb szabályok szerint alkottattak. így tehát a jogügyi bizottság javaslatának szellemében fekvőnek találom nem azt, hogy a módositvány kihagyassék, hanem hogy az bővíttessék. A törvényjavaslat nincs kezemben, és így nem vagyok azon helyzetben, hogy módosításomat formulázhatnám, hanem bátor vagyok magát az eszmét előadni, hogy t. i. azon vidéki csarnokok, a melyek a pesti tőzsdénél létező választott bíróság eljárására nézve fennálló szabályok szerint, vagy az 1868. |LIV-ik törvényezikkI ben megállapított eljárás szerint bíráskodnak stb. Ezen szövegezés értelmében ezek is, azok is benfoglaltatnak, és a ministerium nem lesz zavarban, hogy az egyiknek megadja az engedélyt, a másiknak pedig ne. Horváth Boldizsár igazságügyminister: i Bocsánatot kérek, ez eredmény ugyanaz lenne ugyan, ! de miután az első szakasz azt mondja, hogy a választott bíróságok „visszaállíttatnak", nem lehet az I ajánlott formulázást alkalmazni azon választott bíróságokra, a melyek a polgári perrendtartás szerint | alakíttattak, mert ezek törvényesen máig is fennál| lanak, ezek működése nem szakadt félbe, követke! zőleg ezek visszaállítása iránt nem is kell intézJ kedni. Gr. Apponyi György: Azt hiszem, hogy | nem vétek a szabályok ellen, ha csak röviden te| szék megjegyzést, bár nem adtam be írásbeli indítványt, hanem csak egy uj incisumot indítványoztam s ajánlottam a méltóságos főrendeknek, hogy vagy a jogügyi bizottság javaslatát fogadják el, vagy pedig a polgári perrendtartásra történjék hivatkozás. Erre nézve igen érdekes és nyomatékos ; felvilágosítást nyertünk igazságügyminister ur ő excellentiájától, de mégis egy körülmény talán elkerülte ő excellentiája figyelmét, mely, legalább előttem, figyelemre méltónak látszik, t. i. az, hogy ebből anomália eredhet, a mennyiben a legfőbb semmisítő törvényszék ugyanazon természetű ügyekben emelt semmiségi panaszokra nézve kétféleképen jár el, pékl. a melyek Aradról jőnek, azokat elfogadja, a melyek Pestről jőnek, azokat elutasítja. Ez anomália, és ha a zavart el akarjuk hárítani, akkor a semmisítő törvényszéknek evidentiában kell tartania azon bíróságokat, melyeknek alapszabályai felsőbb helyen helybenhagyattak, és azokat, melyeknek alapszabályaira nézve a helybenhagyás nem történt meg. Horváth Boldizsár igazságügyminister: Méltóságos főrendek! A pesti, székesfehérvári, és temesvári árútőzsde, illetőleg gabnacsarnokok keblében alakult választott bíróságok azon szabályok értelmében fognak eljárni, melyeket a ministerium annak idejében helybenhagyott és a melyeket most í utólag a törvényhozás is elfogadni hajlandó; tehát
