Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.
Ülésnapok - 1869-28
XXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 139 nokok felállításának szüksége. Miután továbbá sem a kereskedelmi világ e tekintetben kellőleg tájékozva nincs, sem a kereskedelmi miuisterium nem érezheti magát jogosultnak bizonyos dolgokban a törvényhozás tudta és beleegyezése nélkül intézkedni : szükségesnek látja a ministerium a törvényhozást felkérni, hogy ez irányban a végleges intézkedéseket tegye meg. S ennélfogva van szerencsém jelenteni, hogy igenis mindkét ministerium kebelében ugy a tőzsdebiróság végleges szabályozására, hová természetesen tartozni fog annak meghatározása, hogy menynyire terjed a szokásjog érvényessége, valamint a bíróságok meghatározására vonatkozó munkálatra megtétettek az előkészületek és lesz szerencsénk a munkálatot a lehető legrövidebb idő alatt az országgyűlés elé terjeszteni. (Helyeslés) Apponyi György gr.: Nagyméltóságú elnök ! méltóságos főrendek! En az ép most hallott felvilágosítások következtében kénytelen vagyok a méltóságos főrendeknek sajnálatomat fejezni ki a fölött, hogy a jogügyi bizottság nem nyerte mindezen fölvilágositásokat és adatokat akkor, midőn e tárgy fölött tanácskozott. Ily ügyekben nem oly könnyű egy uj körülmény felhozatala után azonnal elhatározni magát az egyik vagy a másik véleményre, és azért épen az czélja a bizottságoknak, hogy meghányhassák az ügyet, és mindazon nehézségek fölött, a melyek léteznek, nyugodt és higgadt elhatározáshoz juthassanak. A jogügyi bizottság azonban nem volt ezen helyzetben, mert azon körülmények, a melyek a jogügyi, bizottság által lettek volna megfőntolandók, csak most hozattak fel. Mindamellett, habár rögtönözve kell is e tekintetben kimondanom véleményemet, kimondom azt. Én mindenek előtt azon kérdést volnék bátor fölhozni, hogy a magyar felelős kormány mily viszonyban áll ezen társulatokkal azok szabályai tekintetében, vájjon ezen szabályokra mindenesetre gyakorlandó felügyeleti jog mily mértékben és hogyan gyakoroltatik. Én eddig azon hiedelemben voltam,hogy csakis a pesti tőzsde-biróságnak — mert csak is erről és nem magáról az egyletről — a tőzsdebiróságnak szabályai vizsgáltatnak meg és hagyatnak helybe felsőbb helyen. A többiekre nézve, miután a jogügyi bizottság tanácskozásainak alkalmával nem kaptunk felvilágosítást az iránt, hogy mily szabályok szerint Ítélnek ezen bíróságok, én azt gondolröwsnvi XAPLÓ is 89 /,, i. i tam, hogy ezen felsőbb helyi megvizsgálás és jóváhagyás nem történt meg. Ha megtörtént, akkor nem tudom magamat egészen megnyugtatni az iránt, hogy miért gyakoroltatik ezen jog máskép az egyikre, máskép a másikra. Mert én mind a kereskedelem, mind pedig az igazságszolgáltatás szempontjából kívánatosnak tartom, hogy erre nézve különbségek ne létezzenek. Ez volt egyedüli czélja i a jogügyi bizottságnak is, hogy t. i. épen a kereskedelem érdekeinél fogva egy és más választott bíróságok egymástól különböző szabályok szerint ne ítéljenek. Ha az áll, a mi a kereskedelmi mi| nister ur ő nagyméltósága által mondatott, hogy I két ily gabonacsarnoknak van választott bírósága, I gondolom, Temesvárnak és Fejérvárnak, és hogy | ezek tisztán a perrendtartáshoz tartották magokat, akkor bizonyára a jogügyi bizottságnak is az lett \ volna kívánsága, hogy ez mindenütt igy történjék, | és a jogügyi bizottság épen a kereskedelmi ministerium képviselője által felhozott okoknál fogva állott el attól. Mert a jogügyi bizottság azon észrevételt akarta tenni, hogy a szabályok, melyek mintegy a törvényhozás által elismertetnek, nem lehetnek összeütközésben az átalános törvénynyel. Az átalános törvény — a mint a perrendtartásban hozatott— a választott bíróságnál a semmiségi pa| nászt fentartja; a pesti bírósági szabályokból pedig la seininiségi panasz ki van zárva. Ebben megütközött a jogügyi bizottság, azon | átalános szabálynál és elvnél fogva, hogy a szabáI Ivókban ugyan lehetnek némely rendeletek, melyek ! a törvényben nem foglaltatnak, hanem összeütköző | és ellenkező rendeletek nem lehetnek, és csak | figyelemmel azon körülményekre, melyek a keres• kedclmi minister képviselője által felhozattak, hogy ezen ügyek igen sürgősek, s hogy a semmiségi pa| naszok nagy visszaélésekre adhatnak alkalmat, és i a királyi biztos jelen lévén az eljárásnál, minden í visszaélés ellen biztosíték nyujtátik, csak ezen körülményekre való figyelemmel állott el ezen megjegyzéstől. A kereskedelmi minister ur ő excja épen abban talál valami súlyt, a melynél fogva nem akarná ezen megoldás által azon bíróságokat, melyek a perrendtartáshoz alkalmazzák magokat, mintegy megszorítani, mintegy kényszeríteni, hogy azok a pesti tőzsde szabályaihoz alkalmazzák magokat, és 19
