Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.
Ülésnapok - 1869-28
140 xxvm. ORSZÁGOS ÜLÉS. ez által mintegy ellenkezésbe jöjjön. Én meggyőződtem arról, hogy a perrendtartásnak ezen átalános szabályai a kereskedelmi ügyekre és azok természetére nézve károsan nem hatnak, és kész vagyok azt elfogadni, hogy tehát ne mondassák ki az, hogy a pesti tőzsdei biróság elvei szerint történjék, hanem a peirendtaríás elvei szerint. Akkor hasonlóképen biztosítva van a főrendi ház is, hogy nem lesz az egyikben ilyen, a másikban más igazságszolgáltatás. Ha ezt a méltóságos főrendek nem fogadják el, és ha erre nézve a kereskedelmi minister urnak ismét kifogása volna, akkor inkább ahoz ragaszkodom továbbra is, a mit a jogügyi bizottság ajánlott, és pedig csak is azért, mert a jogügyi bizottság szükségesnek tartotta — és bizonyosan a méltóságos főrendek is szükségesnek fogják tartani azt—hogy törvény által ne jogosittassék fel bármely biróság, ilyen bírósági jogok gyakorlására, a nélkül, hogy a méltóságos főrendek arról meggyőződve lennének, hogy a szabályok, a melyek szerint az illető biróság bíráskodik, tökéletesen megnyugtatók az igazságszolgáltatásra nézve. Tehát vagy egy olyan szabály szerint gyakoroltassanak ezen bírósági jogok , mely előttünk tudva van, és mely iránt a jogügyi bizottságismegnyugodhatik ; vagy pedig, ha ez által a dolog mintegy nehezíttetnék, akkor kész vagyok elfogadni a pesti biróság elvei szerinti eljárás helyeit a perrendtartás elvei szerinti eljárás kimondását. Horváth Boldizsár igazságügyminister: Nagymélt. elnök! mélt. főrendek! Méltóztassanak megengedni, hogy e tárgyban egypár szóval felvilágosítást adhassak, különösen azon kérdésre nézve, hogy minő helyzetet foglal el a felelős ministerium ily társulatokkal szemben. Minden ily társulatnak alapszabáryai a ministeriumhoz terjesztetnek fel, és a minisferium a fennálló törvényes gyakorlat alapján ezen szabályokat felülvizsgálja, módosítja, vagy a körülményekhez képest helybenhagyja és megerősíti. Hogy ezen szabályokban a választott biróság némely gabnacsarnokokra nézve máskép van alakítva, mint például Pesten, annak okát lesz szerencsém előadni. Az nj polgári perrendtartás megalkotása előtt az alapszabályok revisiójában, megállapításában, némi latitude-je volt a ministeriumnak, ugyanazon latitude, melylyel Magyarországban minden egyes ember birt, a mennyiben a peres felek szabadon választhatták meg a bíróságot, a melynek magokat alávetni akarták; tetszésök szerint határozhatták meg e bíróságok átalakításának módját, sőt magát az eljárást is e biróság előtt önmagok szabályozhatták, s az ily bíróságok ítéletének érvényessége nem volt más feltételhez kötve, mint hogy a felek magokat ezeknek alávessék. Tehát a ministerium is ugyanezen tág korlátok közt mozgott, és mivel a pesti értéktőzsdének azon alapszabályait, a melyekben egyúttal a tőzsdei választott biróság alakítására vonatkozó szabályok is benfoglaltattak, mind a volt kir. udvari caneellária, 'mind pedig a volt m. kir. helytartótanács még 1865-ben helybenhagyták, a ministeI riumnak sem volt semmi oka ezen szabályok megerősítését megtagadni. Később azonban, miután már a polgári perrendtartás a törvényhozás tárgyalásain átment, a ministeriumnak már meg voltak kezei kötve, s kötelességében állt ragaszkodni azon elvekhez, a melyek a választott bíróságok alakítására nézve a polgári perrendtartásban megállapitvák, nem erezhetvén többé magát a ministerium felhatalmazva arra, hogy mind a rendes bíróságoktól különböző, mind j pedig a törvény által a választott bíróságok alakiI tására nézve felállított szabályoktól eltérő kivételes bíróságokat engedélyezzen. Azon időtől fogva minden ujabban alakult ily termény- és gabnacsarnokok alapszabályai oly utai sitásEal küldettek vissza: hogy a választott bíróságok alakítására nézve a polgári perrendtartás szabályaihoz tartsák magokat. Én ugy hiszem, mélt. főrendek, hogy a ministeriumnak eljárása corrcet volt, moií intézkedéseiben a fennálló törvényeket tartotta szem előtt, s a mint j ezek változtak: intézkedéseit is azokhoz kellett alkalmaznia. A mi már most a jogügyi bizottság által javaslatba hozott módosításokat illeti, nagyon indokolva találom azon beszúrást, hogy csak azon választott bíróságok állíttassanak vissza, melyek „fensőbb helyen jóváhagyott alapszabályok erejénél fogva" léptek életbe, mert csakugyan más biróság működését tíírni nem lehet, mint a mely vagy a törvényen alapul, vagy pedig jogát a ministerium korábbi törvényes engedélyéből származtatja. De a mi a másik záradékot illeti, hogy t. i. a
