Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-24

XXIV. ORSZ ÍÁGOS ÜLÉS. 113 Cziráky János gr. Mélt. főrendek! A „királyi" szó elé „magyar" szó is teendő, mint a mely a „királyi curia" kifejezés előtt mindig használtatni szokott. Elnök : Elfogadják-e a mltgos főrendek e módosítást? (Elfogadjuk!) E szerint el van fogadva. Majthényi László b. (olvassa a 35-ik szakaszt). Tisza Lajos előadó: Ezen pontra nézve a méltóságos főrendek jogügyi bizottságának többrendbeli megjegyzése volt ~, első és fő az, a mi leginkább szembe ötlő, hogy a legfőbb és senunitő széknek elnökeit ezen legfőbb fegyelmi bíróságnak elnökségéből a jogügyi bizottság teljesen kizárandóknak véleményezé. Kiindul azon szempontból, hogy miután lehetséges és képzelhető, hogy ők maguk is e bíróság elé kerülhetnek, annak elnökségéből mellőzendők; de különben is minden esetre oly bíróság tagjai felett ítélhetnének ott, melynek rendes elnökeik. Ez tehát a fő alapelv, melynélfogva mellőzésöket véleményezi a jogügyi bizottság; a másik megjegyzése az, hogy a törvényszövegében bírói tagok említtetnek előbb ott, hol a törvényhozó testület tagjairól is van szó. A törvényhozó testület tekintélyét látja az által mintegy helyreállítva a jogügyi bizottság, ha mindenütt ennek tagjai említtetnek meg előbb; hasonlóképen előbb említtetik e szakaszban az alelnök, mint az elnök, a birák előbb, mint az alelnök, ezek oly fogalmazási hibák, melyeket a jogügyi bizottság megváltoztatni kötelességének tartotta. Ezeknél fogva a 35. §. első bekezdésében mindenütt első helyen az elnök, majd az alelnök, és azután a birák említendők. A második bekezdés egészben igy hangzanék: „Ezen fegyelmi bíróság, mely 36 rendes és 12 póttagból áll, fele részben a felsőház által minden országgyűlésen önkebeléből választandó tagokból, fele részben pedig a m. kir. Curia alelnökeiből és biráiból alakittatik. Elnöke a felsőház elnöke vagy másodelnöke, ezek akadályoztatása esetében a felsőház által választott tagjai közül az, ki legtöbb szavazatot nyert. Negyedik bekezdés utolsóelőtti sor : „birói" helyett „felsőházi" — „felsőházi" helyett „birói" — teendő. Ötödik bekezdés (2-ik sor) „gyakorolják" után igy fog hangzani „az illető tanács a felsőházi tagok közül azon hat tagból, kik legtöbb szavazatot nyertek, a birói tagok közül pedig a kinevezés sorrendje szerinti első hat tagból alakittatik. Cziráky János gr.: Ezen indokokon kívül a jogügyi bizottság előtt más tekintet is forgott fenn; igen helyesen van főindokul fölhozva az , hogy az ily bíróságoktól a vádlott iránti részrehajlás, vagy gyűlölség lehetőségének még csak gyanúja is távol tartassék, az elnökségből nevezett bíróságokkal hivatalos viszonyban álló elnökök annál inkább kizárassanak, mert csakugyan lehetséges, hogy magok az elnökök is e fegyelmi bíróság elé kerüljenek. De azon tekintet is forgott a jogügyi bizottság előtt, hogy midőn a törvényhozó testület egy ágából alakittatik a bíróság, és az annak igen nevezetes részét, t. i. fele részét képezi, de egyátalában ha a parlamentaris testületből birák választatnak, akkor mindenesetre a parlamenti testület méltósága hozza magával, hogy a maga tagjaiból legyenek az elnökök kiszemelve, s ezek vezessék a tanácskozásokat, nem pedig oly testület tagjai, mely az ökörén kivül áll, és mely királyi kinevezéstől függ. Ez is azon indokok közé tartozván, melyek a jogügyi bizottság elhatározásának alapjául szolgáltak, szükségesnek tartottam néhány szóval ezt is fölemlíteni. Elnök: Méltóságos főrendek! Természetesnek fogják találni, hogy elnöki tisztemnél fogva, de discretionalis szempontból is magához a tárgy lényegéhez szólni nem fogok, csak az indokolást illetőleg leszek bátor két megjegyzést tenni. (Halljuk!) Az elnökségre nézve ajánlott módositvány első indokát helyesnek tartom, mert miután azon eset is csakugyan előfordulhat, hogy a bíróságok elnökei is a fegyelmi bíróság elé állíttathatnának, természetes és czélszerü azokat egyszer mindenkorra az elnökségből kizárni. Helyes azon második indok is, hogy mintán a törvényhozás tagjaiból alakul részben a bíróság, a törvényhozói testület tagjaiból szemeitessenek ki az elnökök is. A hivatalos viszonyból származó érdekeltségre vonatkozó harmadik indokot azonban helyesnek nem tartom, és pedig azért, mert ha bűntett esetében e hivatalos viszony nem gátolhatja az elnököt azon szomorú kötelessége teljesítésében, hogy esetleg biró társa felett mondjon Ítéletet, az enyhébb betű-