Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-24

114 XXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS, dás alá eső fegyelmi vétségekben annál kevésbé szolgálhat a kizárás indokául. A másik, a mire észrevételem van, a mi a vitában föl nem említtetett ugyan, de a mit a nyomtatott indokolásban olvasok, az, hogy a főrendi ház tagjai elsőbbségének támogatásául ez mondatik: „Ott, hol ugyanazon szakaszban az országgyűlés tagjairól és kinevezett hivatalnokokról van szó, a törvényhozói állás méltósága követeli, hogy a törvényhozó testület tagjai említtessenek elől". Arra kérem méltóságtokat, hogy azon jelentésben, mely a képviselőházhoz átmegy, ennek mellőzésével egyszerűen azt emlitenők, hogy természetszerűen a törvényhozó testület tagjait illetvén az elsőség, ezek említtessenek előbb, a rendes birák pedig utóbb. Először azért, mert az ellentét nem is oly teljes, miután vannak a méltóságos főrendek közt is olyanok, kik csak kinevezés alapján gyakorolják itt jogaikat. Másodszor azért, mert a birót teljesen egy vonalba, egy eategoriába helyezni más kinevezett hivatalnokkal nem lehet, mert habár a felsőbb biró, és a közigazgatási hivatalnok kinevezés utján lépnek az állam szolgái közé, az utóbbi mégis elmozdítható, mig az elsőnek elmozdithatlanságát már az 1848-iki törvényhozás elvben kimondotta, a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. IV-ik tezikk pedig szabatosan körülirta. Czélszerübbnek tartanám tehát egyszerűen azzal indokolni, hogy az elsőség természet szerint a törvényhozó testület tagjait illetvén, a sorrend szerint állapittassék meg. Ha ebben megnyugodni méltóztatnak, eképen lehetne indokolni, s ugyanezen §-ban a magy. kir. Curia megnevezésénél a „magyar" szót ki lehetne hagyni, miután ez magyar törvény szövegében magától értetik. (Helyeslés.) Méltóztatnak tehát a módosítást és annak ilyképeni módosítását elfogadni? (Elfogadjuk!) És „magyar királyi!", itt a „magyar" szó kihagyatik, mert már korábban a ministereknél is kihagytuk. (Helyeslés.) Majthényi László b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat 36. és 37. %-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Azután olvassa a 38. %-t). Tisza Lajos előadó: Ezen §. végére 3-ik bekezdéskép a jogügyi bizottság következőket véli beigtatandóknak : „Az első folyamodása törvényszékek kebelében alakított fegyelmi bíróságokra nézve — a polg. törv. perrendtartás 57. §-ban engedett bíró-küldés is kérelmezhető." •— Megeshetik ugyanis, hogy az összes első folyamodása bíróság — mint elfogult vagy érdekelt ellen alapos kifogást tehetne valamely fél •— ezen baj orvosolhatásáról gondoskodni kell a törvénynek. Elnök : Nincs, ki szót kivan emelni? (Szünet után) Tehát el van fogadva. Majthényi László b. jegyző' (olvassa a törvényjavaslat 39. és 40. %-ait, melyek változtatás nélkül elfogadtatnak. Olvassa továbbá a 41. %-t). Tisza Lajos előadó : Ezen§. első pontja igy hangzanék a jogügyi bizottság véleménye szerint: „A közvádló szintúgy mint a vádlott, ha a vizsgálatot hiányosnak tartják, annak kiegészítését kívánhatják." A viszonosság hozza magával, hogy a vádlott félnek is megadassék azon kedvezmény — melyben a közvádló részesül. Elnök: Nincs ellene észrevétel ? (Szünet után) Tehát el van fogadva. Majthényi László 1). jegyző (olvassa a törvényjavaslat 42—52. §-ait, melyek megjegyzés nélkül elfogadtatnak Azután olvassa az 53. §-í). Tisza Lajos előadó : Méltóságos főrendek! Itt egy irályi megjegyzése van az állandó jogügyi bizottságnak, t. i. a 4-ik bekezdés 13. sorában „terjedő" helyett „terjedhető" teendő, minthogy ez szabatosabb. (Elfogadjuk !) Majthényi László báró jegyző (olvassa az 5í-ik %-t). Tisza Lajos előadó: Itt a második sor végén „és" után „felebbezés esetében" beszúrandó, szabatosság szempontjából, érthetőbb lesz általa a fogalmazás. Majthényi László b. jegyző (olvassa az5G. 57., 58. és 59. §%-kat, melyek változatlanul elfogadtatnak, továbbá az 59. %-t). Lipthay Béla b.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Én ezen §-ra vonatkozólag, azok után, melyek ő nagyméltósága az igazságügyminister ur által mondottak — bár nem tudom helyesen fogtam-e fel — bátor leszek némi megjegyzéseket tenni. Ebben a §-ban ugyanis a közvádló jogai nemcsak áthárittatnak a magán félre, hanem több